Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)
III. könyv. A Stefanita-őrség
állandóbb székházat tud itt építeni. Ez sikerült is, de egyúttal Nagy Mózes kérésére és sürgetésére egy iskolatermet is kellett építeniök a székház mellé egy tető alá, mert azt akarták, hogy a háromszéki kath. ifjúság egy részét legalább az elemi ismeretekre oktassák. A stefaniták idejövetelükkor már találtak Esztelneken egy kis Szent György tiszteletére épült kápolnát. Emellé építették tehát székházukat s a kápolnát megnagyobbítván, abban szolgáltak Istennek. Mikes Kelemen özvegye, Káinoki Zsuzsanna, készíttetett ebbe új oltárt, fia, Mihály pedig később anyjának orgonáját ajándékozta ez egyháznak. Nagy János után 1696-ban Fábián Bernardint, 1699-ben Körözsi Józsefet, 1701-ben ismét Fábián Bernardint, 1702-ben Körösi Józsefet, 1706-ban Mártonfi Joachimot, 1709-ben pedig Demjén Gergelyt választották ide elöljáróknak. 1 Ezek a háborús időkben is szépen megőrizték e kis fészket s az iskola fenntartásával nagy hasznot hajtottak a székelységnek. Egypár évig Nagy Mózes fizette az iskolamestert, azután akadtak egyéb adakozók is. Gróf Apor István erdélyi kincstartó lett azonban az esztelneki székház legnagyobb jótévője. 1698-iki végrendeletében ugyanis egyik intézkedése így szólott : «Szent Ferenczrend szerzetén levő erdélyi klastromoknak, az inkább szűkölködőknek 8000 forintot hagyok.» 2 A végrendelkező 1706-ban elhalálozván, a stefaniták megkapták a 8000 forintot. Ekkor a kormánytanács úgy ítélte (s ő legjobban tudhatta), hogy leginkább szűkölködő klastrom az esztelneki. Tehát ennek szánta. 1707-ben Szebellébi Bertalan helytartó is hagyott e kis székháznak 50 forintot. Selyem dolmányát pedig arra szánta, hogy vagy abból vagy az árából oltárelőt készítsenek az ö templomukba. 3 E hagyományokból azután 1710-ben elkezdették először a a templom hajójának kiépítését, 4 de még így is 13 év kellett ahhoz, hogy az esztelneki székház a konventek sorába jusson. 1 Losteiner: Annales, p. II. 144, 149, 154, 157, 164, 170. p. IV. 1. 2 A Katholikus Iskolaügy Magyarországban. Kalocsa, 1882. II. k. 2. füzet. 73. 1. 3 Veszely : Erdélyi Egyháztörténelmi Adatok. 358, 361. 4 Losteiner: Annales. P. IV. s. IV. a. 1.
