Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
Bevezetés
Az Agram név azonban egy kis igazítással olvasható Agriam-nak is, s a középkori latinban Agria-nak, Eger város latin nevének volt tárgyesete. Innen eredt megint az a balvélemény, hogy Szent-Ferencz Egerben járt és a XVIII. században ezt a minoriták egyik harangjukon érczbe is öntötték. 1 Amennyiben mégis Zára 1107-től 1433-ig jogilag (1105— 1117, 1181—1202, 1358—1409-ig valósággal is) Magyarországhoz tartozott, azt kell mondanunk, hogy Zára volt az első hely, az volt már földrajzi helyzeténél fogva is, ahol Szent-Ferencz szava ós példája először lelkesítette az embereket a keresztény szeretetre és a Krisztustól ajánlott szegénységre. A XVIII—XIX. századbeli irók mind az 1218—1219. évekre vélték helyezendőnek Szent-Ferencz magyarországi tartózkodását. Az látszott ugyanis legvalószínűbbnek, hogy midőn a Szentföldről visszajött, Magyarország déli részét, nevezetesen Szlavóniát is érintette. De az új kutatások kiderítették, hogy ez lehetetlen, mert Szent-Ferencz csak 1219.-ben ment Egyptomba, majd pedig a Szentföldre, onnan pedig az olaszországi rossz hirek miatt oly gyorsan kellett visszatérnie, hogy nem volt ideje még Magyarországra is kitérni. 2 De gondolt az ő nagy lelkével Magyarországra már előbb is. Az 1217-iki közgyűlésen, vagy mint a ferenczrendűek hivták, nagy káptalanon ötfeló küldött Szent-Ferencz az ő kis testvéreiből hithirdető, keresztény életre buzdító csapatot s azok közt volt Magyarország is. 3 Ha e határozatot azonnal végrehajtották, 1217.-ben, ha egy kissé hozzákészültek 1218-ban tehát megindult egy kis ferenczrendű csapat Szent-Ferencz lelkületével hazánkba. De sikertelenül tértek vissza. A földrajzi helyzetnél fogva ugyanis az volt a természetes, hogy a kis testvérek Assisi környékéről Anconába utazzanak és innen Zárába, vagy ami hihetőbb Zenggbe (helyesen kiejtve Szény-be) hajózzanak. Eddig is tulajdonképen egy magyar püspök hozta el őket, de a tengerparti városban elvált tőlük, mert ő lóháton, ezek pedig csak gyalog utaztak. 1 Utal eiTe a tévedésre már Kósa Ödön is : „ Aiitiquarium provinciáé S. Mariae in Hungaria" cimű kéziratában 579—82. 11. 2 Holzapfel : Handbuch der Geschichte des Franciscanerordens 8—9. 3 Holzapfel : i. m. 7 — 8.
