Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

Bevezetés

BEVEZETÉS. Assisi Szent-Ferencz csodás hatása alól hazánk sem vonhatta ki magát. Hogyan is vonhatta volna ki magát, mikor a magyar a nyugati műveltséggel annyira összeköttetésben állott, mikor Olaszországba vallási, tudományos, művészi és ipari célokból annyian jártak, mikor a tőle' hirdetett szeretetre, lelkibékére hazánk lakosságának is annyira szüksége volt ? ! Szent-Ferencznek mindjárt első tanitványai között már ott találunk egy Ábrahám nevű magyart és azután ezren meg ezren fogadták el az „isteni szegényt" példaképül, századokon át a legnagyobb vigasztalást, áldást ontva e sokat sanyargatott hazában.

1 Maga Szent-Ferencz a szoros értelemben vett Magyarországon nem járt. 1212-ben elhatározta magát arra, hogy Keleten is prédikál. Hajóra ült tehát, de az ellenkező szelek az olaszoktól Szlavóniának nevezett Dalmátországba vetették hajóját és igy, mig az idő jobbra fordult, kénytelen volt pár napot az akkor a velenczeiek birtokához tartozó Zára városában tölteni. Felhasználta az alkalmat legalább arra, hogy itt szerzetének kicsiny házat épitsen.

2 Azon tudósitás, hogy Szent-Ferencz Zárába érkezett, később különös tévedéseknek lőn kútforrása. Zára tárgyesete : Jadram. E szót azonban a későbbi másolók, kivált a XVI. században elferdítették és Agram-nak irták. Kapva-kapott ezen két város. Egyik Zágráb, a másik Eger. Zágráb német neve Agram, tehát Zágráb papsága és hi vei mind örvendezve olvasták ki e ferdített helynévből, hogy Szent-Ferencz valaha városukban járt s mint látni fogjuk, a XVII. században gyönyörűen megörökítették ezen, bár hibás, mégis tiszteletreméltó vélekedésüket. 1 Analecta Franciscana. I. 281. 2 Fabianich Donát: Convento il piu antico dei fratri Minori in Dalmazia. Prato, 1882.