Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya
De még agy fájdalmas veszteséget meg kellett élniök. 1451. elején Ujlaky Miklós a hatalmas erdélyi vajda fordult egyenesen V. Miklós pápához és panaszkodva, hogy a szerémujlaki ferenczrendűek hivatásukat egészen elhanyagolják, az ő őseitől adott kincseket eltékozolták, kérte a pápát, hogy őket onnan eltávolítsa, helyettük a szigorúbb salvatoriánusokat helyeztesse oda, azon ingatlanokat pedig, melyeket a jámbor hivek a kolostornak adtak, mivel a szigorú ferenczrendűeknek erre nincs szükségük, az újlaki ispitálynak adja. V. Miklós 1451. május 4.-én megbízta ez ügy megvizsgálásával Szóchy Dénes érseket s ezzel az -újlaki kolostor sorsa el volt döntve. 1 Az érsek vizsgálatot indított, tanukat hallgatott ki és 1451. decz. 21.-re SzentTamás napjára maga elé idézte a mariánus ferenczrendűeket, valamint vádlóikat is. Maga a mariánus provinczia vezetője Vörcsöki (Vercseki) Pál miniszter, továbbá a legközelebbről érdekelt őr, Fábián a bácsi őrség feje és az újlaki guardián G-yörgy jelentek meg az érsek előtt. Meg is kíséreltek mindent, hogy az emelt vádakat meggyöngítsék, de az érsek ítélete szerint annyira gyöngék voltak okaik, s annyira nyilvánvaló volt hanyagságaik sorozata, hogy a pápa rendeletét végre kellett hajtani. Elrendelte tehát, hogy a mariánus ferenczrendűek költözzenek át a bácsi kolostorba és az újlakit adják át az odaküldendő salvatoriánusoknak, az ingatlanokat pedig kapja meg az ispitály. 1 E veszteségek mélyen belevágtak az őrségek szervezetébe is. Az esztergomi őrség székhelyét át kellett tenni Nyitrára, a szerémségit pedig, ha előbb nem, ekkor teljesen meg kellett szüntetni, s igy az őrségek száma leszállt kilenczre a kolostorok száma pedig 46-ra. A legjelesebb kolostorok elvesztése magában a mariánusok belső életében is nagy zivatarokat támasztott. Látjuk ezt a provinciálisok gyors változásából is. Egri András után Szeghi Pál atya vette át a kormányzást, de mikor? nem tudjuk. Csak annyi bizonyos, hogy 1445—49 táján volt provinciális. LTtána 1450-ben olasz embert, Pisai Antal nevűt választottak meg bizonyára azért, hogy őket jogi tudásával esetleg bővebb ismereteivel megvédelmezze ; de az még ez évben vagy lemondott, vagy lemondat1 Gyöngyösi bullarium 91. 1. 1 Gyöngyösi bullarium 92—93.
