Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

II. SZAKASZ. A marianus ferenezrendűek története 1440—1517-ig. Ez időszakot a marianus ferenezrendűek történetében a küzdelem korszakának nevezhetjük. Küzdeniök kellett a salvatoriánus ferenezrendűek terjedése, a maguk ellanyhulása, az emberek szivébe lopódzó önzés és az országban dúló belviszályok ellen. Mindjárt e korszak elején kiütött a harez Erzsébet királyné és I. Ulászló párthívei között és e harez a ferenezrendűek kolostorait sem kimélte. A keszthelyi kolostort a Marczaly család katonái, a nagykanizsait a Rozgonyiak, a nyitrait Forgách János támadták meg és rabolták ki, mert politikai ellenfeleik mint valami erősségekbe, odahúzódtak

1. Rozgonyi II. Rajnáid a nagykanizsai kolostor épületén elkövetett dúlást később úgy hozta helyre, hogy a felvidéki uradalmában fekvő varannai kolostor egyházának nagyobbítására sokat áldozott és ezért később őt tartották itt alapitónak. Ezen rombolásokat hamar kijavították volna a mariánus ferenezrendűek, mert hiszen a jámbor lelkek összeadogatták volna a pénzt az épületek helyreállítására, de gyógyíthatatlan csapás volt rájuk nézve egyrészt az egyházi és világi főuraknak elhidegülóse, jóformán nelieztelése szerzetük iránt, másrészt pedig velük szemben a szigorú ferenezrendűeknek, a salvatoriánusoknak pártolása. Nem lehet tagadni, hogy a mariánus ferenezrendűek az 1320—1440 években jól épített és kellőképen javadalmazott házaikban bizonyos kényelemre tettek szert. Szegények voltak ugyan, de szerzetesházaik nem láttak szükséget és tagjaikról kellőképen gondoskodtak. Az egyes tagok jogai ós kötelességei 1 Zalai oklevéltár II. 528. Gonzaga : De origine ordinis s. Francisci, Provincia Ungariae. Balázsovits: Bre

vis história conventuum o. s. Francisci 69.1.