Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

is kellőképen meg voltak határozva és igy ők maguk is gondtalanul éltek. Arra tehát, hogy Szent-Ferencz szerint a kath. egyháznak minden tekintetben segítségére legyenek, nem nagyon gondoltak. Lehet, hogy a panaszok e tekintetben már régiek voltak, de addig nem voltak rájuk nézve veszedelmesek, mig az egyházi felsőség e tekintetben ítéletet nem mondott. Ámde 1442-ben májusban megérkezett hazánkba IV. Eugen pápa oldalkövete, Caesarini Julián kardinális s több mint két évi itttartózkodása alatt meggyőződött arról, hogy a török hatalom ellen vívandó élet-halál harczban a keresztény vallás védelmére sokkal alkalmasabbak a teljesen szegény salvatoriánusok, mint az elkényelmesedett, nehezen mozduló mariánusok. Ezért aztán 1443^ végén követi hatalmánál fogva elvette a mariánusoktól a budai, pesti, szegedi és marosvásárhelyi kolostorokat ós elrendelte, hogy azokat a salvatoriánusoknak adják át. Ezt a rendeletet 1444. január 29.-én már a pápa is megerősítette.

1 Az ekként tőlük elvett házak közül a mariánusok a szegedit megmentették ugyan, de három kolostor, még pedig az ország fővárosában levők közül kettő, már 1443-ban elveszett. De még nagyobb volt az erkölcsi csapás. Hunyadi János az ország kormányzója, Szóchy Dénes az esztergomi érsek és több főpapok igazolva látták eljárásukat a pápai követ ítéletével és még tovább folytatták a küzdelmet, hogy a mariánusok kolostorai a salvatoriánusoknak adassanak át. 1448-ban maga az ország kormányzója, több főpap és főúr szólalt fel ellenük és Carvajal pápai követnél kivitték, hogy 1448. június 25-én ujfa 7 kolostort vett el a mariánusoktól és ítélt oda a salvatoriánusoknak, nevezetesen : az esztergomit, a sárospatakit, a győrit, debreczenit, a lippait és szatmárit.

2 A mariánusok természetesen minden erejüket megfeszítették, hogy az ítélet végrehajtását megakadályozzák. Különösen nagyon fájt nekik az esztergomi kolostor elvesztése, de Szóchy Dénes érsek minden kérésükre hajthatatlan maradt. 1448. októ1 A ferenczrendűek gyöngyösi levéltára. Másolatban a gyöngyösi bulláriumban 75—78. 11. 2 Kósa : Collectanea 105—07. Hiányosan : Teleki : Hunyadiak kora X. 233. A pápai követ jegyzője idegen létére rosszul irt szatmári helyett szatmárnémetit.