Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

Marosvásárhely. Erdély e jelentékeny városát eredetileg Székely-Vásárhelynek, latinosan Forum Siculorumnak, másként Ciculorum Forumnak hivták. Az 1263—1346. években Moldva a tatárok birodalmához tartozván, e kolostor legközelebb esett Tatárország határához s azért az 1316-iki jegyzék azt is felirja a vásárhelyi (hibásan Clicumfori claustrum) kolostorról, hogy Tatárország határán fekszik.

1 Az itt működő szerzetesek mindenesetre nagy szolgálatot tettek a magyar nemzetnek, a szerteszéjjel lakó székelyek közt hirdetve Jézus tanítását. Mutatja ezt az is, hogy 1400-ban értékes búcsúkat szereztek a pápától Q-yümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére avatott egyházuknak. Aki márczius 25-én egyházukat meglátogatta, főoltáruk előtt imádkozott és alamizsnát adott, oly búcsút nyert, mintha az Assisi mellett esŐ hires Portiuncula templomot látogatta volna meg. E búcsú megszerzésekor Székely Antal volt a gaardián ós ő, meg halála után utódai azt a hatalmat kapták, hogy 6 misés papot rendelhessenek ki s ezek az ünnep előtt eső 4 napon valamint az ünnepen minden oda jövő hivő gyónását meghallgathassák ós őket feloldhassák.

2 Hunyadi János erdélyi vajdának a marosvásárhelyi kolostorral nagy tervei voltak s azért 1444-ben kivitte, hogy Caesarini Julián a marosvásárhelyi kolostort a mariánusoktól elvette ós a salvatoriánusoknak adta.

3 A marosvásárhelyi kolostor természetesen az erdélyi őrséghez tartozott s attól kezdve, hogy a vásárhelyi kolostort a mariánusok elvesztették, ehhez csak három kolostor tartozott, a beszterczei, nagyszebeni ós szászvárosi. Mezőtelegd. Biharmegye e kis városa a XIV. században azért emelkedett ki a csekély ismeretség sorából, mert szülőföldje volt a mindenkitől szeretett, nagyrabecsült esztergomi érseknek, Telegdy Csanádnak. Telegdy Csanád pedig azzal akarta meghálálni Istennek nagy kegyelmét, hogy szülőföldjón egyházat s mellé a fe1 Analecta Eranciscana IV. 554. 2 Monumenta Vaticana Hungáriáé. S. I. T. IV. 274. 3 Gyöngyösi bullarium 76. 1.