Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya
renczrendű testvérek részére kolostort emelt. Óhajtotta, hogy éjjelnappal áldják az Istent az ő szülőföldjén. 1335-ben vetette meg a kolostor alapját és 1347-ben már annyira készen volt, hogy a ferenezrendűek közgyűlésüket itt tartották meg. 1 Telegdy Csanád unokaöccse, Telegdy Tamás érsek is anynyira szerette e kolostort, hogy 1369-ben itt tartatá meg a ferenczrendűekkel a közgyűlést. 2 Földrajzi fekvésénél fogva 1370. táján a váradi őrséghez csatolták és végig abban maradt. 1531-ben a telegdi guardián részt vesz a székesfehérvári február 2-án tartott közgyűlésen s vele együtt ment a választott testvér. Ez utóbbi felolvasó volt az első asztalnál. Az 1533-iki közgyűlés Szatai Mátyást rendeli ide guardiánnak. 3 1556-ban Telegd egyik földesura, Telegdy Miklós ősei hitét elhagyta és az újhitűek türelmetlenségével a ferenezrendűeket is elűzte Telegdről.Unokatestvére, Telegdy Mihály azonban katholikus maradt és ő ekkor birtokába vette a kolostort templomával együtt, sőt 1561-ben az egyházi szerek egy részét is visszaperelte 4. De újra már be nem népesíthette a kolostort, mert 1575-ben maga is kénytelen volt Biharmegyéből menekülni. Ettől kezdve a kolostor köveit széthordták s most már csak alapfalának egy része látható az egykori kastélytól keletre. Nagyolasz. Még a XI. század közepén a Lüttich környékén kitört nagy éhség miatt számos franczia-olasz hagyta el hazáját és Magyarországba költözött. Királyaink ezek egy részét a régi Valkómegyónek azon részébe telepítették, amely akkoriban határos volt a görög császársággal. Azért nevezte el e vidéket Marchia-nak, vagyis határvidéknek s ebben Frankavilla — magyarosan Nagyolasz — már 1096-ban jelentékeny helység volt. 1162-ben Milano vidékéről talián-olaszok is költöztek ide s azért Szent-Ferencz fiai mindjárt betelepedésük után az 1229—41. években fölkeresték e vidéket ós fáradoztak itt az igehirdetésben. A nagyolaszi kolostor 1316-iki följegyzés szerint különösen azért volt nevezetes a ferenezrendű testvérek előtt, mert itt temették el Jánost, az első 1 Péterify: Sacra concilia II. 281. Tört. tár: 1895. 752—55. 11. 2 U. o. 3 Kósa: i. m. 218-222. 11. 4 Történelmi Tár 1887. 476. 478. 11.
