Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya
Kőszeg. Vasvármegye e virágzó városában korán épült ferenczrendű kolostor, de csak annyit tudunk róla, hogy azt 1289-ben, midőn az osztrákok e várost ostromolták ós bevették, felégették. 1 Krapina. Hazánk nyugati szélén Varasdmegyóben a hajdani Vrbócz vára alatt fekszik s a XVI. század óta a Keglevich-család birtoka volt. Keglevich János leánya, Anna Mária, Erdődy Zsigmond bán neje és anyja, Bay Zsuzsanna, nagyanyja, férje után egész magyar asszony, 1638-ban elhatározta, hogy ide ferenczrendű kolostort épít. Evógre a Kaprinczicza patak mellett lakó 12 jobbágyát 1000 forintig lekötötte úgy, hogy addig e jobbágyok ne fizessenek, ne dolgozzanak másnak, mig 1000 forintot az ő testvére, vagy más arra jogosult ki nem fizet. 0 azután nemsokára meghalt s Krapina város tanácsa 1639. márcz. 14-én már kérte a zágrábi püspöki helytartót, hogy küldje ide a ferenczrendűeket a nép „vad erkölcsének megszelídítésére.'' Ámde ebből még soká nem lett semmi. Először is alkalmas telket kellett volna kijelölni az építésre. A város tanácsa csak 1640. május 23-án jelölt ki a Kaprinczicza patak keleti oldalán egy telket, de ebbe a földesúr Keglevich Ferencz nem egyezett bele, sőt az 1000 forintot is le akarta tenni a 12 jobbágyért. Végre maga a zágrábi püspök Vinkovich Benedek utazott ki Krapinára, hogy ott a sok egyenetlenséget elsimítsa és a ferenczrendűek beköltözését előmozdítsa. 1641. ápril 17-ón a püspök jelenlétében Keglevich Ferencz egyrészről, a ferenczrendűek apostoli ügyvivője Bundich Mátyás kanonok, továbbá Kirinics Gábor ormosdi guardián ós Jagasich György varasdi hitszónok a ferenczrendűek képviseletében másrészről úgy egyeztek meg, hogy Keglevich az 1000 forint helyett átadja a ferenczrendűeknek a krapinai ispotályt a mellette levő Szent-Katalin kápolnával, továbbá ad a kolostor teljes kiépítéséhez követ, meszet és 50 forint készpénzt. A ferenczrendűek azután birják rá a krapinai polgárokat, hogy építsenek új ispotályt. Igy azután 1641-ben csakugyan átköltözködtek a ferencz1 Pauler : A magyar nemzet története II. 407—08.