Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

rendűek Krapinára és megkezdették áldásos működésüket. 1655ben a tótországi őrséghez csatlakoztak ós így a mariánusoktól elváltak.

1 Léka. Ez is, mint Kőszeg, az 1250—1336. években a hatalmas, Héder nemzetségből származó Kőszeghy családé volt és ők segítették a ferenezrendűeket, hogy itt házat és templomot építsenek. 1316-ban már ott van a magyarországi, győri őrséghez tartozó, ferenezrendű kolostorok sorában.

2 1332-ben május 10-ón a lékai guardián Vinitó testvér ós társa, Mátyás testvér ott vannak Kakas Miklósnak, Kőszeghy Miklós nádor fiának végrendeleténél, annál is inkább, mert ő vala e lékai nagy úrnak gyóntatója.

3 Ez után többé nem említik, tehát 1533. előtt elpusztult. Lipcse. A mai Zólyomlipcse (Beszterczebányától keletre) IV. Béla királynak nagyon kedves nyaralóhelye volt, úgy hogy 1250. után néha hónapokat töltött itt. Hogy tehát kedves szerzetesei, Szent-Ferencz fiai közelében legyenek, biztatta ós segítette őket egy kolostor építésére. 1263. augusztus 3-án Antal lipcsei guardián is jelen van, amidőn IV. Béla a fiával V. Istvánnal kötött békét jóváhagyja.

4 Midőn Lipcse a XIV, század elején a gazdag és hatalmas Danes főúr kezére jutott, ez az elromlott kolostort helyreállította és innen származik a tudósítás, hogy e kolostort és templomot ő építé Szent-Miklós püspök tiszteletére.

5 Az is lehet, hogy a IV. Béla idejében épült szerzetház fából volt, Danes ellenben kőből építette és így természetesen második alapító lett. Annyi bizonyos, hogy Danes ispán nagyon pártolta a ferenezrendűeket és csakis az ő bőkezűségének lehet tulajdonítani, hogy 1325-ben itt, e távolesö helyen tartották közgyűlésüket.

6 1 A ferenezrendűek zágrábi levéltára. Lad. Remetincz Ivanics fase. Krapina. 2 Analecta Franciscana IV. 504. 3 Fejér: Cod. Dip. VIIl/3. 663. 4 Theiner i. m. 244. De Lipha-nak van irva Lipcha a.zaz Lipcse helyett 5 Péterffy, Sacra Concilia II. 280. 0 Történelmi Tár: 1895. 752—35. 11.