P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

Izaiás forró színeivel ecseteli Krisztus kínszenvedéseit; az assziszi Szent szavát halljuk, amikor a bűnbánatot hirdeti; Jeremiás és Ezekiel lelke markol beléd, amikor az Istentől elfordult világot ostorozza; s hogy tud a kegyelem szerepéről s az imáról beszélni..., méz és tej minden szava, gerlebúgás minden sóhaja; néha otthonába nyit, s az „apex mentis" egére emel: itt angyalzene s a háromszoros Sanctus melódiájában olvad fel szív és lélek: imád, hálát ad, engesztel, szeret... Mintha kápolnául szánta volna lelkét a világnak, hogy a „kápolnás csend" áhítatában nevelje, tisztítsa, vigasztalja, üdítse a robotos embert. S mintha iskolának szánta volna a maga lelkét: a megizmosodottak s a nyomain járók számára üdítő forrásokat fakasztott (Élővizek forrása), a belőle élők számára pedig megszegte a maga kenyerét, a Krisztus testét (Élet Kenyere). Éhes volt az ember s szomjas a vándor, tanács nélkül barangolt a sötétségben, tájékozatlanul hányódott a tengeren, robot, lelketlen élet minden napja... Itt azonban erő szállt a gyengülő tagokba, felfrissült a szomjas, világosságot talált a sötétben botorkáló, iránytűt a hajós, ünnepnapokat a robotos. Akkor is, ma is... S mert gondolatai örökkévaló eszmék, — a jövőben is! Nem halt meg Prohászka! Ottokár püspök él! Műve minden embernek van szánva: az élet mindig jelen újdonsága! * Amikor az író Prohászkát apostoli útra viszi az Isten országáért égő buzgalom, a szó fegyveréhez nyúl: beszédeket tart, konferenciázik, lelki gyakorlatokra hív. Alakító ereje szónoklataiban sem gyengébb, mint tollában. Akik hallgatták, nem fogynak ki dicséretéből. A hangja ... , gazdagváltozatú orgona. Skálája a lélek mélységeinek morajlásától, a magafeledő lélek szeretetsóhajáig emelkedik. Van ritmusa, andalító zenéje, muzsikája. Mámorban úszol, amikor az Istenközelség boldogságáról, örömeiről, békéjéről