P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

AZ „ÉLET" DALNOKA „Élet..."! Prohászka szerelmes ebbe a szóba! Nem is vette ajkára annyiszor senki, mint ő. Tüzes szónoklataiban és tudományos értekezéseiben, áhítatos elmélkedéseiben és politikai cikkeiben egyaránt találkozunk vele. A leggazdagabb szava. Belesűrített minden cselekvő értéket: tettrekészséget, helyes értékelést, erkölcsöt, eszményt, valóságérzéket, programmot, igényt, örömöt, kegyelmet, harmóniát. A legízesebb szava. Annyi édességgel, bensőséggel, dallammal és eréllyel egy szót sem ejtett ki, mint ezt. „Az élet az én bűvköröm", — írja magáról. A hatalmába került s a varázsa alatt állt. Érdekel hát a kérdés, mit rejtegetett Prohászka ebben a szóban: „élet"? Mit szürcsölget benne, hogy annyira belészeretett, s oly apostoli hévvel harcolt győzelméért? Az élet költészete A név mögött egy pontosan körvonalazható valóságszemlélet és világnézet távlatai húzódnak. Az élet eszméje fogta egységbe Prohászka felfogását a lét, a kegyelmi rend és az erkölcsi s társadalmi követelmények egész területén. Az élet fogalma a jellegzetes prohászkai bölcselet és teológia jelszava s vezéreszméje. Ennek a világnézetnek az értelmezésében azonban nem a tudomány szárazabb s merevebb útját járta, hanem a művészét s dalnokét. Nem a fogalmak rámájába keretezte, hanem az átélés, az ihlet s a megtapasztalás közvetlenségével s elevenségével állította az emberek elé. Nem azt bizonyítgatta, hogy az életnek lennie kell, hanem rendíthetetlen hittel valotta, hogy az élet „tény" (Ö. M. 7, 154.). Egy percig sem 18 P, Dám Ince: Ferences szemmel