P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

kételkedett abban, hogy létezik. Épp azon csodálkozott, hogy mások nem érzik ízét, nem hallják zenéjét. Csak tudnak, de lenni, élni elfelejtettek (23, 317.) ! De téved, aki azt hiszi, hogy az okoskodás nehezebb s hosszabb útját nem járta és nem ismerte. Skolasztikus műveltségének és jártasságának tagadása egyáltalában nem könnyíti meg bölcselő-egyéniségének megértését. Akik a tanári katedrán hallgatták előadását, ép arról győződtek meg, hogy bámulatos könnyedséggel járta a legnehezebb s legel vontabb kérdések útvesztőit. Hanem hamarosan elhagyta a skolasztikus módszer talaját, s oly világba emelkedett, amelyben nem a szorosan vett észérvek döntenek, hanem a megtapasztalás közvetlenségében jelenik meg feleletül a kész tény, maga a valóság. Oly elevenséggel, annyi szépséggel s hódító erővel, hogy eltörpülnek mellette az észre ható érvelések. A hivatalos bölcselet úgy járt nála, mint a középkorban Szent Bonaventuránál. Szent Tamás az elmélet építette hí-' don jár biztosan az elme és a valóság, a természet és kegyelem, a teremtett világ és az Isten között tátongó örvények fölött, a szív s az érzés heve csak itt-ott jelentkezik tapintatosan. A Szeráfi Doktornak azonban szárnya van s hatalmas érzések feszítik. Az elmélet hiánytalanul megvan, de nem azért, hogy csak azon járjon, hanem hogy a magasból biztosan tájékozódjék. Prohászka is ilyen szeráfja a hittudománynak és bölcseletnek. Az elméíet, az okoskodás kell, de csak azért, hogy élni tudjunk. „Nem akarunk theológiát, amely disputál, amely filozofál, — akarjuk a theológiát, amely érez és él" (20, 252). Mi az élet? Jelentése többféle. Leggyakorlatibb értelmében a meggyőződés tettreváltását jelenti.így találkozunk vele a szentbeszédekben és pásztorlevelekben. Másik sokkal gazdagabb jelentése a gondolattal való szembesítéséből tűnik ki. A valóság s az értelem egymáshoz való viszonyában a valóság, a tény az, amit életnek