P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

EGY ÉLET AZ EUCHARISZTIA VONZÁSÁBAN. (Baylon Szent Paszkál születésének 400 éves fordulójára.) Május 17-én lesz négyszáz esztendeje annak, hogy az aragóniai Torre Hermosában napvilágot látott Baylon Szent Paszkál, az eucharisztikus mozgalmak égi pátrfogója. Szülei szegény földműves emberek, Paszkál pedig a világban egyszerű pásztor, Szent Ferenc rendjében pedig alázatos kapustestvér. Ebbe a sovány történeti keretbe azonban oly életet illesztett Szent Paszkál, még négy évszázad is alig érett meg rá. hogy a maga jelentőségben értékelje. Nem ritka, hogy jóval haláluk után fedeznek fel nagy embereket és kezdenek értékelni zseniális meglátásokat. Szent Paszkál élete ilyen zseniális és a maga korában nem eléggé értékelt alakítás volt. Az ő életét csak ma, az Eucharisztia századában, az eucharisztikus kultusz emelkedőjén tudjuk érdeme szerint értékelni. Paszkál olyan életet alakított a maga egyéniségében, amely a mai eucharisztikus törekvéseknek is áhított eszménye: az Eucharisztiában gyökerező s belőle táplálkozó életszentséget. Mert kora nem azt ünnepelte benne, amit mi. Ök a rendkívüliségekben bővelkedő szentet és a csodatevőt látták Paszkálban. Legalább a nagy tömeg ezt kereste. A szentet, aki konok következetességgel s hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket: sokat imádkozott, alázatos, engedelmes, tisztaszívű és szegény volt s gyengéden szerette a betegeket és a szegényeket. Erényes életét Isten csodákkal tüntette ki: imameghallgattatások, gyógyulások, kibékülések s