P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

nek és segíteni-akarásnak érzéseivel van tele, amelyről a Szentírás szól: „A gyöngéknek gyönge lettem, hogy a gyöngéket megnyerjem; mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek" (1. Kor. 9.). Krisztus maga is így nyilatkozik: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; mert nem jöttem az igazakat hívni, hanem a bűnösöket" (Mk. 2.). Ennyi gyengédség és elnézés, ekkora segítőkészség csak Krisztus jegyesében lehet. Csak aki úgy él Krisztusból s oly szorosan egy vele, mint az Egyház, annak lehet ilyen csodálatos szíve. Csupa szeretet, csupa jóság és irgalom. Bűneink tudatában és terhével borulunk az Egyház lábához s valljuk: Szeretlek édes Egyházam, Krisztusom szívének egyetlen igazi és hűséges mása. Anyám és mesterem, Krisztusnak s lelkemnek szent, szeplőtelen jegyese! II. Hogyan szeressük az Egyházat? Tettek mérik a szeretet nagyságát! Az Egyház iránti szeretetnek is tettekben kell megnyilatkoznia. Talán három mozzanatban: 1. Engedelmeskedjünk az Egyház parancsainak! 2. Tiszteljük papjait és intézményeit! 3. Valljuk meg életünkben hitünket! 1. Engedelmeskedjünk az Egyház parancsainak! a) Nem szereti az Egyházat az, aki nem tartja meg parancsait. Az Egyház Krisztus tekintélyével parancsol: Aki titeket hallgat, engem hallgat. Legeltesd juhaimat, legeltesd bárányaimat... Mind oly szavak, amelyek az Egyház törvényhozói jogáról tanúskodnak. Az Üdvözítő finom kifejezései, „juhok, bárányok", jelzik az egyházi törvényhozás gyengéd indítékait. Nem az üdvösség nehezítése, hanem megkönnyítése a cél. Nem a bűnalkalmak szaporítása, hanem érdemszerző életünk kialakítá«a lebeg szeme 4 P. Dám Ince : Ferences szemmel