P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

a vidékeken azonban, ahol a görögöt kevésbé ismerték, ősidőktől a kopt nyelv volt használatban. Erre vall az a tény, hogy az elszakadt s eretnek egiptomi egyházak ma is kopt nyelven miséznek. 4. Az etiops. Eredetét homály fedi. Szent Frumentius vihette magával Etiópiába. A katolikus abeszszinek ezen a nyelven miséznek. 5. A georgiai. Az első hithirdetők görögül miséztek Georgiában. A második térítő mozgalommal kapcsolatban lett a georgiai nyelv az istentisztelet nyelve. Újabban kísérleteznek felújításával. 6. Az örmény. A Szíriából érkezett hithirdetők a maguk szir liturgiáját vitték Örményországba. Az örmény nyelvet Világító Szent Gergely vezette be a III. században. Ma is ez a katolikus örmények nyelve. 7. A gót. A IV. században fordították le a görög liturgiát gót nyelvre. A gótok felszívódásával és nemzetiségük megszűntével lassan kihalt a gót liturgia is. Ma már sehol sem használják. 8. A szláv. A szláv nyelvet liturgiái nyelvvé Szent Cirill és Metód tette. Zseniális nyelvi érzékkel teremtették meg a darabos nyelvből a hittani és liturgiái fogalmak kifejezéséhez szükséges szavakat. Róma elfogadta és helybenhagyta a kezdeményezést. Az orosz szakadás leszakította a szlávok jórészét a katolikus Egyház testéről. A katolikus szlávok még ma is a szláv nyelvet használják a keleti szertartásban s némely helyen a római liturgiában is. 9. A román. A regáti és az erdélyi román nyelvű katolikusok liturgikus nyelve. 10. Az arab. Az arab hívek egy része a görög nyelv mellett az arab nyelvet is használja a szentmisében a szentírási fejezetek olvasásánál. 11. A magyar. Bár hivatalosan Róma nem ismerte el liturgikus nyelvnek, hallgatólagosan azonban megtűri a magyar görög katolikusok gyakorlatát, akik a szentmisét teljesen a ma élő magyar nyelven mondják. Lesz-e a magyar nyelv a legszentebb liturgia hivatalos nyelve, ma még nem tudni.