P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

Az Egyház pedagógiája Az Egyház nevelési módszerére vall, hogy a pompás pápai körlevelek mellé odaállítja az evangéliumi élet remekeit. A mai anyagelvű s minden természetfelettit tagadó közszellemmel szemben micsoda jelenség a mi Margitunk lényegesen lelki és kegyelmi élete. A szöges ellentét micsoda erejével és kihívásával hat a mai kifelé szóródó lelkiséggel szemben Margit fegyelmezett és összeszedett lelki élete, s a tevékeny élet egyoldalú felbecsülésével szemben a szemlélődő és Istenbe merülő élet fensége. Szükségünk van Boldog Margitra. Nem lehetünk el a lelkiség, a magasabb világgal való kapcsolat, igazi belső kultúra nélkül. Félember az, aki csak kifelé él. Ha majd fáj a hiány, a csonkaság, találjon rá ez a kor Szent Margitra, s lássa meg benne az élet másik s értékesebb felét. így járul hozzá Boldog Margit a harmonikus, kiegyensúlyozott egyéniség és világnézet újjáteremtéséhez. Nagyon időszerű Árpádházi Margit szenttéavatása. Soha jobbkor nem jöhetett volna. Soha nagyobb szükség nem volt rá! A magyarság erkölcsi tőkéje is nagyban gazdagszik ezzel a szenttéavatással. A magyar szentek jubileumai után ismét rámutat arra, hogy a magyar hivatástudatot a szentség magaslataira is rá kell irányítani. Nemcsak a honalapítók, a honmentők, hanem a szentek unokái is vagyunk. A magyar szellemi örökség nem merül ki a köznapi értelemben vett szellemi és anyagi javakban, hanem ahhoz lényegesen hozzátartozik a katolikus vallási eszmények fokozottabb szolgálata is. A nemzeti nagyság elmaradhatatlan kelléke a szentség is. A hazát az szolgálja igazában, aki a szentség magaslataiból is él, s az isteni erőket is felhasználja a magyar feladatok megvalósítására s beilleszti a magyarság nevelésének irányelvei közé.