P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

hanem a kegyelem és dicsőség elseje is. Ő a mennyei udvar feje; tehát minden kegyelmi szépség s a szentek dicsősége érte van, mert nagyobb jó nem lehet a kisebbért. Mégkevésbbé Krisztus a bűnért, a megtestesülés a bűnbeesés miatt. A józan ész tiltakozik az ellen a föltevés ellen, amely szerint Isten ekkora jót elmulasztott volna, ha Ádám jót tesz, azaz, ha nem vétkezik. S mert Krisztus minden más előtt s így minden mástól függetlenül rendeltetett, minden neki van alávetve a lét, kegyelem és dicsőség világában. Krisztus minden mindenben. Krisztus a világmindenség királya. Trinita ai Monti Aki Prohászka gondolatainak szárnyalásához és stílusához hozzászokott, megérti, hogy egész lelkével Duns Scotus eszméjénél kötött ki. Épp pappászentelése napján támad látomása. Lelke rászáll a Trinita ai Monti-ra, ordinaciója szent helyére, oda, ahol a „Trinitás hegyen áll". S úgy látja, hogy a Szentháromság is „a nagyvilággal szemben szeretetének felcsúcsosodó helyén állt, mikor azt teremteni akarta ... Mint mikor planíroznak hegyet s útat építenek s nagyszerűen öblös s fodros Scala della Trinita-kat raknak a hegyoldalban s kerteket, hogy aztán templom álljon fönt, a magasban: úgy a Szentháromság ideálja, ami mozgatta, amit szeretett, Jézus fölséges alakja, a világ gyöngye, koronája ... Ezért a Krisztusért volt minden, lett minden; a teremtő szeretet punctum saliense-e a Krisztus iránti szeretet, a vágy s a lelkesülés szívéért és szíve után. A nagy eszmény, mely világított s indított teremtéseket, Jézus lelke s szíve volt" (Ö. M., 24, 125 sk). „így áll Krisztus az emberiség élén, mint elsőszülöttje az Istennek, mint legideálisabb remekműve az Ürnak" (5, 159). A Trinitás hegye az isteni előrerendelés világa, a Szentháromság „szándékainak gyönyörteljes szentélye" (24, 125). A szentély oltárán pedig Krisztus-