P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

úgy néz Istenére, mint a saját gyermekére. Az Isten Fia az ő édesgyermeke. Ő Gyermeke szemén keresztül nézi az Istent, Gyermeke bájában öleli az Istent, Gyermeke kedvességében csókolja az Istent. Űgy közeledik hozzá, mint anya. Nála aztán ez az anyaság mély átéléssel párosul. Ő érzi és tudja, hogy Istene az ő gyermeke. Bensőséges mély imádással fonja körül s szeretetét Magnificat énekli a világ elé. Neki csak Isten kell már ebből a földből, mint az anyának csak a gyermeke már a fontos. Ebből a földből hihetetlenül kivetkőzött. Nem is ebből a világból élt, nem is ennek a világnak vert a szíve, hanem egyesegyedül Istennek. Istené vagyok! — ez volt a jelszava, imája, élete. S ezt az önátadást a jegyes önzetlenségével nyújtotta. Hihetetlen hűséggel szolgálta az Urat és gyermekét. Nála a gyermek szolgálata egyenlő volt az Isten szolgálatával, mert a Gyermekében Istenét áldta, imádta, ölelte, szerette. Ezt a jegyesi hűséget érezte ki a keresztény áhítat a Szentszűz lelkéből, amikor a Szentlélek arájának ünnepelte. A bensőség a lélek világa; a mély átélések, a ragaszkodás és a hűség. Lélek az Isten. A Szentlélek meg lényegesen az. Nem egy lélek a sok közül, mint az én lelkem, a te lelked vagy az angyal lelke, hanem maga a Lélek. Világa a bensőség. Ezt a bensőséget remekelte a Szentszűzben. Mégpedig a legtökéletesebben ! 2. Szüzessége is oly mértékben van meg benne, mint senki másban. Nála jelenti a test és a lélek érintetlenségét egyaránt. A bűntől való teljes mentességet. Tőle távol áll mindaz, ami bűn. Ö a sátánt tipró asszony, akit nem ért a bűn fulánkja. Hogy mivel jellemezzük ezt a bűntelenséget, megmondja az angyal, aki kegyelemmel teljesnek nevezi. Az Isten kegyelmének teljességét élvezi. Az Isten kegyének hiánytalan birtokosa. Szereti az Istent. Ó, az Isten szeretete mit jelentett oly világban, amilyen az övé volt. Amikor még a megváltatlanság keserű átka nehezedett rá erre a világra. Amikor az eredeti bűn elviselhetetlen