P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

SZENT FERENC KÜLDETÉSE A MA EMBERÉHEZ. Assziszi Szent Ferenc az ő művét nem egy kor számára szánta. Életrevalóságának és történelmi hivatásának erejében hódító útra indult. Nem a fegyver és a kard erejével, hanem azzal a sokkal hatalmasabb erővel; mellyel a gondolat, az eszme szólítja táborba az embereket és átalakítja a világot. A Nagy Király hírnökének küldetése van a ma emberéhez is. Ma is sürgeti az assziszi programmot, az umbriai stílust s az alvernai ideált. 1. Mi történt Asszisziben? Az imént még bohém Francesco egy szép napon megválik atyja házától, a vagyontól, a pénzesfióktól, még a ruháitól is, és durva zsákba öltözve, hátára meszelt kereszttel végigmerészkedik a város utcáin. Csodálkozás, gyermekzsivaly, kődobálás, csúfolódás mindenütt, amerre csak megy. Ferencet azonban semmi sem zavarja. Hogyan is zavarná? Ö mit sem tud azokból, amik körülötte történnek. Nagy fölfedezésének él. Az foglalja le minden idegszálát. Most, amikor mindentől megvált s az emberek becsülését is teljesen elvesztette, jött rá, hogy mily szabad, mily független és a maga nincstelenségében is milyen gazdag. A leggazdagabb, mert csak önmaga maradt meg a maga számára és az Isten. Nem Ferenc találta ezt ki. Ö csak újra rátalált. Krisztus hozta a Földre, de a világ oly könnyen megfeledkezett róla s a klastromba szorította. Szent szegénységnek tisztelte. Szent Ferenc a nagy tömegek kincsévé tette. Természetesen nem a koldússorsot, hanem azt a nagyszerű lelki élményt, amely az anya-