P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

túl nem is annyira a mennyei udvarra és a Fölséges félelmetes nagyságra gondolnak, hanem inkább a megtestesült Ige emberiségére. Ezért elterjednek a Meditationes vitae Christi (Elmélkedések Krisztus élétéről), amelyet Szent Bonaventurának tulajdonítanak tévesen, habár annak szelleme lengi át a művet. Ezek szemlélik és tüzetesen, részleteiben is magyarázzák az evangéliumot, mintha csak az író és vele az olvasó is látná, érezné, vagy Jézus kíséretében a tizenkettővel forgolódna. A hívek a ferencesek bethlehemi jászolyaihoz tódulnak, szenvedésről tartott beszédekre franciskánusokhoz csődülnek, azokba a takaros és virágos ferences templomokba, mert ott a béke, öröm és a lélek előtt eddig ismeretlen egyesülés vonzó erejét érzik. Ugyanakkor pedig Szent Ferenctől, az első szenttől, aki méltó volt arra, hogy az Ur sebeit testében hordozza, megtanulják a kereszténység legnehezebb részét: Krisztus követésének boldogságát, egészen a lélek megfeszítéséig. Padovai Szent Antal és Bagnoregioi Szent Bonaventura hirdetik a Szentszív ájtatosságát, Ubertino da Casale Jézus nevének tiszteletét, Duns Skót és Raymundus Lullus Krisztus királyságát. Az Üdvözítő iránti felújított szeretettel bensőségesebb lesz a Szűzanya tisztelete is a maga gyermekded megnyilvánulásaival. A ferencesek, ráeszmélve arra, hogy az ő királyi palotájuk az Angyalos Boldogasszonynak szentelt Porciunkula, az angyali köszöntéshez hozzáfűzik a második részt: „Imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján". Szent Bonaventura elnöklésével tartott 1269-i assziszi káptalanon pedig megerősítik azt a szokást, amelyet már 1250-ben bevezettek, hogy esti harangszóra térdenállva háromszor mondják el az Üdvözlégyet. Ezzel az Üdvözlégy legmegindítóbb része, amely olyan sok bűnösnek vigasztalására szolgál, annyi haldoklónak reménységévé lesz és az Úrangyala köszöntése, amely midőn felhangzik az esti szürkületben, a fáradságos munkában elernyedt halandókat felemeli, úgy hogy meghajol előtte egy Dante, Byron, Carducci — ferences gondolat. Haymo de Faversham és Pármai János generális elrendeli, hogy a completorium (papi zsolozsma befejező része) után évszakok szerint a négy antifona, t. i. a Regina Coeli, Alma Redemptoris, Ave Regina, Salve Regina között mondják el az egyiket. Szent Bonaventura óhajtja, hogy Mária ünnepein