P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

hitetlenek közötti misszióskodások lehetetlenek, ha nem tudjuk nyelvüket. A misszió pedig vágyakozásának csúcspontja. Bonaventurai bölcseleti feltevések, duns-skóti kritikai él, a teremtmények legbennsőbb és leginkább kézzelfogható valóságából származó szeretete, a missiós működés buzgalma mindmind a tapasztalati módszer atyjának, Bacon Rogérnak franciskanizmusát jellemzik, aki az ő értelemelv-ellenességében közelebb áll ellenségeihez, a spirituálisokhoz, mintsem látszik, mivel végtére ő is fellázad az elméletgyártó tudálékosság ellen és az igazi tudományt, amely lenni akar és nem látszani, cselekedni és nem beszélni, Isten dicsőségére és a felebarát javára hajlítja. Raymundus Lullus. Szent Bonaventurához a misztikus hevületben, Duns Skóthoz a Megtestesülés indítéka és Krisztus elsőbbségének hangoztatásában, Baconhoz a misszionáriusi lelkületben hasonlít a hányatott sorsú és legendás életű majorkai terciárius, Boldog Raymundus Lullus. Raymundus Lullus költő. A kegyelem, amely a Megfeszített ismételt látogatásával harmincéves korában az udvari élet pompája közben és épp akkor, amikor költeményt ír a tiltott módon szeretett hölgy meghódításáért, szíven találta, nem oltja ki költői hajlamát, hanem Isten felé irányítja, Ezért is a Szerelmes párbeszéd a barát és szeretett lény között nem más. mint prózában írt szenvedélyes idill, amely az Énekek Éneke után a misztikus irodalom legszebbjei közé tartozik. Bölcsész is. A nélkül, hogy Menendez y Pelajo túlzásába esnénk, aki őt így határozza meg: „a realizmusnak híve, aki a Plato és Hegel közé eső időközt foglalja el", mondhatjuk, hogy az eszmék valóságáról szóló apriorisztikus fogalma, a tárgyi és alanyi világ törvényei közötti gondolat-párhuzama, reális irányú gondolattana, a létezés logikája, ellentétben Arisztotelész logikájával, néhány új, gondolati igénylést jelentenek be az ideálista tévedés nélkül. Elzárkózva nem csak maga számára alkot, mint Bacon, ő is az igazságot keresi, egyedül azért, hogy a Hitet megvédje és terjessze, azért alkotja meg az Ars Magna gondolat-számtani gépezetét, amellyel arra törekszik, hogy a kérdések és feleletek váltakozása révén minden tudo-