P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

mányos problémát úgy oldjon meg, hogy még a Iegbőszebb hitetlent is meggyőzze. E végett, mivel jól tudja, hogy az igazság terjesztéséhez inkább közreműködik a művészet, mint a bölcselet, három regényt ír prózában : Blaquerna, Felix, Libre de cavalleria. Uralkodó eszméje a hitetlenek megtérítése. Akarja, hogy az összes keresztények minden tudása ezt szolgálja, minden akarása és ereje erre irányuljon, mert minden keresztény, mint Krisztus tagja „köteles" a Fő megváltói munkájának folytatására. Ez apostoli szellem miatt elhagyja randai magányát, ahová megtérése után visszavonult és a pápa engedelmével, nemkülönben II. Jakab király védelme alatt Palma szigetén megalapítja a miramari kollégiumot ama ferencesek számára, akiknek erős szándékukban állt az Izlam meghódítása. Egyszerre tizenhármán mentek él, miután megtanultak arabul és észszerű módszert sajátítottak el arra nézve, mikép hatoljanak be a megtérítendő népek gondolatvilágába. így tehát ez a spanyol ferences megvalósította azt, amit egyidejűleg az angol ferences teljes erejéval ajánlott a pápának • a missziós előkészületet és a misszionáriusok kiművelését, Raymundus Lullus azonban nem az az ember volt, aki csak egy kollé" giumra szorítkozott volna a missiók előkészítését illetőleg. Ő maga is elment misszióba. Ezért elhagyta Miramar békéjét, városokon és várakon keresztül barangolt, vitatkozott a tudósokkal, kereskedőkkel és koldusokkal elbeszélgetett a tereken, a hit igazságaira tanította a férfiakat és a rosszéletű nőket a kocsmákban és a város szegény negyedeiben. Utazott Európában, Afrikában, Szentföldön, tanított Montpellierben és Párisban. Mindenki számára fölhasználta bölcseleti és költői tehetségét, elővette vitatkozó képességének szőrszálhasogatásait, alkalmazta képzelő erejének gazdagságát, valamint varázslatos verselő készségét. Mindezt egyetlen eszméjéért, a Krisztustól megszentelt emberiségért tette. Nem volt boldog mindaddig, amíg hitét vértanusággal meg nem pecsételte. Nyolcvan évig tartó fáradság után megkövezték Bugiában, az Algir-partok mellett és ezzel elnyerte a vértanúság pálmáját. Két genovai kereskedő szedte össze a haldokló embert és átakarta szállítani Genovába, hogy ereklyéivel gazdagítsák hazájukat. A szél azonban Majorka partjai felé sodorta őket és Raymundus Lullus szeme elmeren-