P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

és önmagában is. Érzi, hogy a mindenségnek milyen gazdag titkai vannak, saját énjében pedig milyen hatalmas, végtelen képességek feszülnek. Állítja, hogy pusztán három nap alatt úgy megtudja tanítani a görög és zsidó nyelvet, hogy olvasni is tudnak és értik is. Azt tartja, hogy az öregebbektől jobban lehet tanulni, mint a fiataloktól, hogy így visszavezesse a munkára való tehetetlenséget, azt az egyetlen kísértetet, amely őt megdöbbentette. Talán ezért is írja De retardandis senectutis accidentibus c. művét. Nem következtet, nem bölcselkedik. Nagyon személyi és lefordíthatatlan szótárában megszólja a skolasztikusokat Halesi Sándortól egészen Nagy Albertig. Csúfot űz azokból a magyarázatokból, akik elméleteket szőnek Arisztotelész valamely helytelen szövege fölött. Lát, figyel, tapasztal, alkalmaz. A tudás számára cselekedett. Tettekre van szüksége, így tekintve még Szent Bonaventuránál és Duns Skótnál is kevésbbé értelemelvű. Nem fedez fel tüneményt, nem pillant meg törvényszerűséget a nélkül, hogy azonnal ne az emberi élet megjavítása végetti hasznosításra ne gondolna. Leonardo lelke van meg benne a ferences vallásosságával. Amint Leonardo, úgy ő is a tudás alapját a számtanba helyezi. Szerinte ez scientiarum porta et clavis. Egyszerű cellájában Leonardonál két és fél századdal előbb megsejti a repülőgépet, a gőzhajókat, az egy-ívelésű mérhetetlen nagy hidakat. Columbusnál két századdal előbb a Tractatus de Geographia c. művében, amely Humboldt csodálatát is kiváltotta, a lakható földrész nagyságára vonatkozólag írja azokat a szavakat, amelyek fölött Columbus elmélkedett : „A föld alakjának felfedezése végett nyugatra kell hajózni, hogy az ember elérjen keletre". Négy századdal Galileo előtt, azt állítva, hogy a fénytan a bölcselet virága, szemléli a csillagászati lencsét, a teleszkópot, a mikroszkópot; inkább a csillagokat, mint a csillagászatot tanulmányozza, amelyekben középkoriasan hisz. Meghatározza a látást segítő vagy javító üvegeket hasznát, vagyis felfedezi a szemüveget. A rezgés elméletének, a lovak nélküli gyors szekereknek ő a prófétája A vegytan zászlóvivője. Ferences gondolkodása elvonja az alkimiát az aranykutatástól, amely miatt a középkor mágusai, bűvészei az olvasztótégelyek és lombikok körül annyit izzadtak és hasznos felfedezésekre késztetve külön