P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

és végteien". Az egyetemesség és egység fogalmával dolgozó középkor soha fenköltebben nem gondolkodott az Ige diadaláról, mint éppen Boldog Duns Skótban, hacsak talán nem Dante emberit meghaladó látomásában. Meg kell azonban említenünk, hogy ez annak a Krisztus Királyságáról szóló elvnek gondolati és teológiai fejlődése, amelyet Assziszi Szegénykéje pillantott meg, amikor rongyos köpenyét ákom-bákomos krétakereszttel megjelölve lelkendezve rohant a Subasio lejtőjén és kiáltotta: „Én a Nagy-Király hírnöke vagyok!" Szent Bonaventura Itinerariumával a teremtmények jogait visszahelyezi a szeretetbe, amint az megvalósult Asszisziben a Naptestvér énekével és Alvernán ; bölcseleti rendszerezését ez a skóciai adja meg, amikor erre a következtetésre jut: Az akarat szeretet, a gyakorlat szeretet, a bölcselet szeretet, a kegyelem szeretet, a boldog szemlélet — visio beatifica — szeretet. A gondolat is, amelyet az akarat befolyásol, szeretet. Tehát a valóság szeretet. Soha szárazabb meghatározás nem foglalt magába mélyebb és értelmibb szeretetet, vaserős szeretet. Soha más tanitás nem alapult annyira az emberek, sőt az összes élők elemi és alapvető hajlamán, mint a boldogság utáni epedés, az után a boldogság után, amely maga a Jóság — a Bonum. Bacon Rogér. Szent Bonaventura azt a misztikus emelkedést tanulmányozza, amely Szent Ferencet a Szentsebhelyekig vitte és megírja az Itinerarium mentis in Deum c. művét. Duns Skót Szent Ferenc szeretetét és akaratiságát az ő korára nézve merész, a mi korunkra nézve megsejtett tanokban szűri le és erre a koronát a Szeplőtelen Fogantatás hitcikkelye és Krisztus Királyságának tisztelete teszi föl. Aki azonban a teremtmények szeretetét tudományos megfigyeléssé alakította, aki a kézzelfoghatóság, világosság, testvéri haszon ferences szükségletéből hajolt a természeti tünemények fölé és a ferencességet olyan tudományba vitte bele, amely akkor született meg és franciskánus csírákkal beojtva független életet kezdett adni annak a tudománynak — az Bacon Rogér volt. A ferences ösztönző erő és eredetiség benne elérnek a képtelenségig. Túlságos nagy hite nemcsak Istenben, hanem a természetben, az emberekben