P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

ségét a rend kormányzására kell fordítania. Tanítását feláldozza a cselekvésért, elméleti kigondolásait a szemlélődésért. Inkább gondolkodó, mint bölcsész; inkább misztikus, mint gondolkodó; inkább a „vágyak embere", vagyis inkább költő, mint a módszeres próza művelője. Nincs még egy író, aki Szent Bonaventuránál jobban ragaszkodnék Szent Ferenc szelleméhez. Boldog Duns Skót János. Szent Bonaventura vágyról és szeretetről beszél, Boldog Duns Skót János pedig akaratról és gyakorlatról. Talán nincs még egy ennyire meg nem értett középkori tudós, mint ez a skóciai ferences, aki Oxfordban tanult, Párisban tanított — innen Szép Fülöp kikergette," mert nem akarta aláírni pápaellenes felebbezését — Kölnben pedig meghalt. Olyan fiatal életkorban költözik az örökkévalóságba, amelyben más bölcselők termelni kezdenek ; minthacsak a gondolkozás lángja felégette volna ifjúságát. A Doctor Subtilis cím, amellyel feldíszítették, gúnyos árnyalatúnak látszik. Lázadónak nevezték, holott a legősibb skolasztikus hagyományt folytatja, kifejtve Szent Ágoston meglátásait és összhangba hozva azokat az arisztotelizmus összeegyeztethető részeivel. Olyan ferencesnek mondották, aki a szeretet iránti érzékét elvesztette, holott egé>z bölcselete a szereteten nyugszik. Nevezték rendszeres ellentmondónak, szőrszálhasogató teológusnak, az akaratelvűség és a bennmaradási elv — immanentia — előfutárjának, a XIII. század Kantjának, holott reálizmusa egészen skolasztikus, amely visszaborzad a természet és az én minden állítólagos önkormányzatától. A Boldogságos Szűzről és a Megtestesülésről való elméleteit századok multán megerősíti a Szeplőtelen Fogantatás tana és Krisztus Királyságának tisztelete. Ő az, aki Szent Bonaventura gazdag miszticizmusát kidolgozza, amint Szent Bonaventura kidolgozza Szent Ferenc tevékenységét és elragadtatásait. Szent Bonaventura költő és misztikus, aki rajong az isteniben való csendes elmerülésért, Boldog Duns Skót ellenben metafizikus és teológus, aki ezt a rajongó epedést tanulmányozza, kutatja okát, leméri erejét és következményeit s ahelyett, hogy az elragadtatás boldogságához tartozónak mondaná, Isten titokzatosságának és a Megtestesült Ige felmagasztalásának tanulmányozására fordítja.