P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

Krisztus pedig minden akaratnak rugója és minden jó törekvésnek központja. Tevékenység és belső élet. Szent Ferenc előtt a tevékeny és szemlélődő élet közötti különbség áthidalhatatlan volt. Lia és Ráchel, habár nővérek voltak mégis vetélytársak maradtak és az alsóbbrendű Liának reménye sem volt a nyerésre. Szent Benedek ugyan kiegyeztette az ellentétet összhangos ora et labora elvével, ez a kiegyeztetés azonban csak az apátságok várában valósult meg és a szent falakon tul, a profán világban Liât lebecsülték. Szent Ferenc azonban visszahelyezte jogaiba. Ô és övéi ott dolgoznak a mezőkön, a városokban, a bűnösök között, de nem saját rendjük javára, hanem mindenki számára s ellenszolgálatként napi kenyeret kéregetnek: a többi mások javára megy. Nem kell azt hinni, hogy Lia még Ráchelt szolgálja, éppen, mert a kenyér az imádság számára szerez időt és erőt Liának olyan nagy a méltósága, hogy Ráchel lehet belőle, amint Mártának is lehet olyan szíve, mint Máriának, elég, ha nem foglalkozik túlsók dologgal. A porro unum necessarium (továbbá egy a szükséges) Szent Bonaventura csodálatos rövidségű magyarázata szerint annyi, mint : soli Deo inhaerere (egyedül Istenhez ragaszkodni). Ez az összefűződés nincs alávetve a külső mozgalmasságnak vagy elmozdíthatatlanságnak, hanem egyedül a szív átadásának, amely Istenen csünghet a tevékenységben és a tömegben is, amint az imától is távol maradhat; az egyesülés megvalósítható mind a tevékenység iramában, mind a szemlélődés magányában, mivel az az akarattól és a kegyelemtől függ, a kegyelem pedig soha sem hiányzik a jóakarattól. Bizonyára nehéz a cselekvő élet, mert közel jár ahhoz a veszedelemhez, hogy jobban szeresse a teremtményeket, mint Istent ; tövises is, mivel magára vállalja a szív küzdelmét, háborúságát, melyet habár tudja, hogy egyedül a végtelen elégítheti ki és amely hűséges akar maradni Istenéhez, a mulandó dolgok rontását is érzi. Szeretni és nem szeretni, vágyódni és a vágyódást nem akarni, megrezdülni a változandó élet szépségére és annak élvezését nem akarni, engedni magát az áramlattól befolyásoltatni és az áramlatnak ei-