P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

lenszegülni, érezni a büszke hódítások lázát és a harc ismeretlen helyén erősen állni, — ez a vitézek tulajdonsága. Ez a hősiesség azonban csak növeli a tevékenység vallásos értékét. Csakugyan, ha cselekedni annyi, mint bármiféle természetű ellentállással szemben győzni, ha akarati megvalósításához értelmi erőfeszítés szükséges, amelyet latinul „virtusnak" (erélynek, erénynek) neveznek, ha természetfeletti módon cselekedni annyi, mint a természet összes ellenállását legyőzni, amely Isten akarata ellen összeverődik, amelyhez azonosítani akarjuk a magunkét ; szükséges, hogy a tevékenységet az emberi indítékoktól is megtisztítsuk amelyek a helyes szándékot kísérik, erre a munkára pedig valóban erőink egyedül nem elégségesek. A Christocentrikus jámborság Krisztus misztikus testének tanításában testvéri eszközt ajánl, amely ugyanabban az időben felbátorít és megtart az alázatosságban, megerősít és alávet, de a legnagyobb segítség Istentől jő, akinek szolgálni akarunk. A sursumactio szó, amelyet Szent Bonaventura alkotott és amely lefordíthatatlan igazságot és költőiességet fejez ki, amely a felemelő tevékenységet jelöli, amely összefoglalja az emberi erőlködést és az isteni kegyelmet a természet holt súlyának legyőzésére, a keresztény cselekedetnek, valamint a szemlélődésnek elengedhetetlen feltétele. Minden munkás keresztény sLirsumagit. Az ő tevékenységében az isteni, mint célzatosság és mint benső segítség, uralkodó részt kér magának. A jámborsággal beitatott és a szenvedéstől átáztatott keresztény tevékenység bensőleg annyira vallási jellegű, hogy Istennel való egyesülésének megvalósítására nincs szüksége arra, hogy önmagát külsőleges imával is díszítse ; imádság az a szándék, a figyelem, az erőfeszítés, az áldozat révén, amelyek éltetik. Ténylegesen minden erejével történő Isten-szeretet ez; aki elszakadna tőle, akár imádság végett is, valamit elvenne belőle inkább, mint hozzáadna. Amint az igazságra nem csonka lelket és az imához nem távollevő lelket kell vezetni, éppígy a tevékenységhez sem ellenszegülő és távollevő lélekkel kell hozzáfogni. Pedig ez történik akkor, ha valaki a munkát csak béklyónak tartja és az imát szárnynak, holott mindkettőnek ke'l szerepelnie. Szent Ferenc színig feltöltötte a tevékenység és az imád-