P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

ELSŐ FEJEZET. Szent Ferenc és kora

pébe, ahol az anyagi szükségletek és a társadalmi illendőségek épületesebbé, de egyúttal nehezebbé is teszik. Még eredetibb Szent Ferenc felfogásában a szegénység és munka belső viszonya. Szent Ferenc kizárja önmaga és övéi számára az igazi birtoklási lehetőséget, még a közösben sem birtokolhatnak, s miután már mindenét elajándékozta, önmagát meríti ki a kárpótlás nélküli működésben, az alázatos kéregetésre való kötelezettségben és az esetleges koldulásban. Másrészről a megillető jogoktól való megfosztottság, még munkája után kijáró gyümölcsök feletti jogot illetőleg is — amely a legmegengedettebb valami és amelyhez oly szívósan ragaszkodik az ember, mint valami élő testrészéhez — fölszabadítja a munkát a birtoklás következményeitől, a kísértésektől, elfogultságoktól és olyan örömet szerez magának, amely felsőbbrendű mindannál, amit különben minden munka magában rejt. A szegénységben végrehajtott munka, a dicsérő és hálaadó ima után a ferences örvendezésnek egy másik szökellő forrása.