P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

íme itt van egy váratlan állítás, amely megvilágítja, hogy milyen legyen az emberi tudás igazi fogalma. Szent Bonaven­tura szerint és hogyan különbözteti meg attól az Igazságtól, amely a legfőbb bölcseség és amelyet nem lehet elérni sem tanulással, sem tevékenységgel, hanem forró és működő szere­tettel. „Non est ergo securus transitus a scientia ad sapientiam; oportet ergo medium ponere, scilicet sanctitatem — Transitus autem est exercitium ; exercirtatio a studio scientiae ad studium sanctitatis, et a studio sanctitatis ad studium sapientiae", (Col­latio in Hexaemeron XIX, Vol. V, p. 241). „Ad sapientiam autem perueniri non potest nisi per disciplinam, nec ad dis­ciplinam, nisi per scientiam; non est ergo praeferendum ulti­mum primo. Malus esset mercator qui stannum praeliget auro. Qui enim praefert scientiam sanctitati, nunquam prosperabitur" (u. o.). Appetitus scientiae modificandus est, et praeferanda est et sapientia et sanctitas" (u. o.). Hogy megérthessük ezt a tudástól a tevékenységig menő ugrást, ezt a szentséget, amely a tudás és bölcseség között van és amely inkább elszakadásnak, mint hídnak látszik, szüksé­ges, hogy megemlékezzünk arról, hogy a bölcseség okosságot jelent és az okosságra tevékenységgel lehet szert tenni. Először nem elég világos, hogy mi köze a tudományos okosságnak a szentséghez. Ellenben leleményes felfogás az, hogy akarja valaki az ismerettől, a megfigyeléstől, a tanulmányozástól át­hatott tevékenységet, akarja a gondolattól megvilágosított fegyel­met, röviden : akarja a szentséggel összekapcsolt tudományt. A tudomány bonaventurai módszere. Szent Bonaventura szerint minden értelmes embernek kö­telessége gyakorolnia magát a tudományban, leginkább a Szent­írás tanulmányozásában, máskülönben felnőnek benne, mint a lusta ember kertjében a gonoszakarat csalánjai és a kívánság tövisei. Méltatlan dolog az, hogy annyian gyakoroltatják testü­ket és oly kevesen szellemüket. A Szent nagyon jól ismeri a tanulás fáradalmát, habár azt tartja, hogy a tudás megvilágí­tást jelent ; azért Szent Gergelyt idézve, felhozza a kánai meny­nyegző csodájának példáját, Jézus amikor aztmondá: „Legyen bor", nem a semmiből teremtette azt, hanem azt akarta, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents