P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

íme itt van egy váratlan állítás, amely megvilágítja, hogy milyen legyen az emberi tudás igazi fogalma. Szent Bonaventura szerint és hogyan különbözteti meg attól az Igazságtól, amely a legfőbb bölcseség és amelyet nem lehet elérni sem tanulással, sem tevékenységgel, hanem forró és működő szeretettel. „Non est ergo securus transitus a scientia ad sapientiam; oportet ergo medium ponere, scilicet sanctitatem — Transitus autem est exercitium ; exercirtatio a studio scientiae ad studium sanctitatis, et a studio sanctitatis ad studium sapientiae", (Collatio in Hexaemeron XIX, Vol. V, p. 241). „Ad sapientiam autem perueniri non potest nisi per disciplinam, nec ad disciplinam, nisi per scientiam; non est ergo praeferendum ultimum primo. Malus esset mercator qui stannum praeliget auro. Qui enim praefert scientiam sanctitati, nunquam prosperabitur" (u. o.). Appetitus scientiae modificandus est, et praeferanda est et sapientia et sanctitas" (u. o.). Hogy megérthessük ezt a tudástól a tevékenységig menő ugrást, ezt a szentséget, amely a tudás és bölcseség között van és amely inkább elszakadásnak, mint hídnak látszik, szükséges, hogy megemlékezzünk arról, hogy a bölcseség okosságot jelent és az okosságra tevékenységgel lehet szert tenni. Először nem elég világos, hogy mi köze a tudományos okosságnak a szentséghez. Ellenben leleményes felfogás az, hogy akarja valaki az ismerettől, a megfigyeléstől, a tanulmányozástól áthatott tevékenységet, akarja a gondolattól megvilágosított fegyelmet, röviden : akarja a szentséggel összekapcsolt tudományt. A tudomány bonaventurai módszere. Szent Bonaventura szerint minden értelmes embernek kötelessége gyakorolnia magát a tudományban, leginkább a Szentírás tanulmányozásában, máskülönben felnőnek benne, mint a lusta ember kertjében a gonoszakarat csalánjai és a kívánság tövisei. Méltatlan dolog az, hogy annyian gyakoroltatják testüket és oly kevesen szellemüket. A Szent nagyon jól ismeri a tanulás fáradalmát, habár azt tartja, hogy a tudás megvilágítást jelent ; azért Szent Gergelyt idézve, felhozza a kánai menynyegző csodájának példáját, Jézus amikor aztmondá: „Legyen bor", nem a semmiből teremtette azt, hanem azt akarta, hogy