P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

bölcsen beszélnek az emberek épülésére, amint Szent Bonaventura mondja, megemlékezve arról, hogy a Lélek ott fú, ahol akar. Azonban a Collatio XVII in Hexaemeronban az ellentét újra megjelenik. Annyiban érdekel bennünket, mert megelőzőleg felel néhány modern különbözési szempontra, amely a tudás és hit között van. Miután átment a mechanikai művészetek és a szabad művészetek szemléletére (tudományos anyagok, irodalmi anyagok), Szent Bonaventura megjegyzi : „Veszedelmes dolog nagyon eltávolodni az írástól. A gyermek a valóságban nem akar eltávolodni a háztól. Ugyanez a veszedelem áll fenn a tudományokban is. Némelyek annyira terjengősen írnak, fontolgatnak a tudományokról, hogy nem képesek visszatérni az írás dolgaira ; belépnek Daedalus házába s nem jőnek ki többé onnét". Itt az emberi tudást bizalmatlansággal nézi. A veszedelem abban van, hogy a lélek másodrangú kérdésekbe bonyolódik, amelyek elvonják égi útjától. Szent Bonaventura nem tiltja a mechanikus és szabad művészetek tanulmányozását, azonban közvetítő értéket ad nekik ; alig egy fokra van a bölcseségtől, mely előtte (lásd : Collatio XIX. Hexaemeron) az okosságnak klasszikus jelenségével bír. A tudományok művelése, ha nem az örök bölcseségre irányul, hiúság. Jaj annak, aki megállapodna ! Szent Bonaventura a Szentírásnak abból a helyéből indul ki: „Transite ad. me omnes qui concupiscitis me" és így magyaráz : „Azok mennek át (transeunt), akik minden törekvésüket abban helyezik, hogy a hiúságokból átmenjenek az Igazság vidékeire. A Szent mint tapasztalt ember, éleselméjű elemzését adja a tudás szenvedélyének és annak a veszedelemnek, amelyet elfoglal és annyira uralkodik, hogy elfeledteti Istent. „Mindenki szeretne tudós és képzett lenni, de gyakran megismétlődik az eset, hogy az asszony rászedi a férfit. A bölcseség, folytatja Szent Bonaventura, felsőbbrendi és nemes valami, a tudomány azonban valami középszerű, kétértelmű dolog, amit az érzékelhető dolgok behatására az ember szépnek itél és mindig jobban akarná ismerni, kitapasztalni, bírni. Úgy elsatnyul, miként Salamon, aki hogy mindent tudjon, mind a cédrus minőségét, mind az izsóp minőségét (megjegyzendő az idézet, amely éppen a természettudományokat jelöli), elfelejtette a fő dolgot, mert hiúvá lett".