P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

sággal magyarázta, tanította és terjesztette Szent Ferencnek azt a szellemét, amely megjelenésétől fogva ellentétes és félelmes jellemeket nevelt, mint amilyen Szent Klára és Illés testvér volt. Az akaratba vetett bizalom és az egyéni szabadság meg­becsülése járultak hozzá és járulnak hozzá ahhoz, hogy min­den rendi ferences között legeredetibb személyiségeket termel­jenek ki magukból. Ez a szabadság azonban, gondoljuk csak meg, keresztény szabadság, éppen azért Jézus szavainak meg­valósítása: az igazság szabadokká tesz benneteket; az igazság az Isten. Aki Isten jelenlétének szemmeltartására törekszik, az egyenesen megkülönbözteti a szenvedélyek és a világ csalfa­ságát; aki az ő törvényében és szeretetében él, megszabadul a megszokások kötelékeitől és a tisztátalan érzelmektől. Az a különleges viselkedési szabadság, amelyet ferences egyszerű­ségnek hívunk, az igazsággal való azonosodásból származik. A ferences, mint szokás mondani, eredeti, mert őszinte ember, őszinte szíve mélyéből. Nem játszik kétszínűén lelkiis­meretével, az ösztön kibúvóit nem ismeri, a szenvedélyeket nem akarja alibikkel igazolni. Nem ingadozik az akarnék és nem akarnék között; a pókot nem macskalábbal fogja. Szem­benéz a kötelességgel, maga a gyakorlatias igazság és ha van ereje annak teljesítésére, akkor teljesíti, ha pedig hiányzott hozzá az ereje, megalázódik, nem igazolja magát. Az igazság légkörében, amely neki a lélegzéshez szükséges, önmagával pillanatról pillanatra számol, elszánt bátorsággal, önmagát itéli meg, önmagával szemben türelmes, olyannak érzi magát, ami­lyen valóban, mint parány a mindenségben, de akire mégis Isten szegzi szemét, hogy mint fároszt kutassa és még az éj sötétjében, vagy valamely modern világváros sokaságában is megtalálja; aki csak Istennek él, Neki kíván egyedül tetszeni. Minden más előítélet, amelybe a világiak verik magukat, kü­lönösen pedig a jó-megjelenés, a feltűnés és élvezet az ő szá­mára megszűnnek. Semmi sincs jobban becsületességével el­lentétben, mint „látszani és nem lenni", vagy érzelmet koholni, hogy mást megnyugtasson. Amint Juniper és Egyed testvérnél látjuk, az igaz ferencesben van valami a nyerseségből. Az Isten előtt bensőséges, őszinte élet, megadja neki azt a sza­badságot, hogy úgy viselkedjék, amint akar és kimondja, amit

Next

/
Thumbnails
Contents