P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

mint pedig ténybeli valósága. Hogy ilyenné válhassék, hogy a korra nézve érthetővé váljék, arra volna szüksége, hogy erkölcsi lelkiismeretének szűziességét újra helyreállítsa az eredeti bűn előtti állapotba és szükséges volna, hogy visszaállítsa az egyetértést az érzékek és a szellem között. Annak bizonyságára azután, hogy a szabadság valósággá vált, szükséges volna, hogy nemcsak néhányan, hanem az összes emberek mentesek volnának minden hibától és mindig törekednének erre az eszményre. Vándorállapotunkban a szabadság csak óhaj arra nézve, hogy önmagunkban megvalósítjuk a szent élet eszméjét; törekvés a belső és külső ellenségektől való kivetkőzésre, amelyek megakadályozzák egy emberben vagy egy népben a szellemi egység megvalósulását, amelynek kedvéért erejének teljes hatékonyságával törekszik betölteni az Istentől reá bízott küldetést. A kereszténység adta a lelkeknek ezt az isteni vágyakozást ; ennek az erőnek kovászát ő hozta el, amely kín és nagyság; ez biztosítja a győzelmet; sőt kevés részére, a legbátrabbak és szentek számára előlegezi azt e világban. A keresztény lelkiség különféle áramlatai csak különféle módozatok, amelyek az emberek különféle hajlamainak felelnek meg, hogy a lelkek csatát nyerhessenek és így Istennek szolgálhassanak. Istennek szolgálni pedig annyi, mint uralkodni. Mily eszközöket ajánl a szabadság megszerzésére a ferences lelkiség? Rögtön válaszolhatunk is : Szent Ferenc példáját, azután elméletet, jámborságot, gyakorlatot. Szent Ferenc és a szabadság. Szent Ferenc élete a szabadság magasztalása volt, abban a győzelmes erőlködésben, amellyel kiszabadította magát ideálja akadályai közül. Az önmaga ellen vívott kegyetlen harc, hogy legyőzze ösztöneit és pedig annyira, hogy kedvesnek találja azt, amit előbb visszautasított és megfordítva ; az atyja elleni küzdelem, a szegénység érdekében folytatott harca (az ő legnagyobb szabadítója) ; a szegénység védelme még a pápákkal szemben is ; annak az erénynek megszerzése, amely a szabadságnak ellentmondani látszik és ez az a titok, akarom mondani engedelmesség, amelyet ő rendtársaival szemben egészen az alávetésig gyakorolt. Mindezek ennek a hódításnak ál-