P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

mint pedig ténybeli valósága. Hogy ilyenné válhassék, hogy a korra nézve érthetővé váljék, arra volna szüksége, hogy erköl­csi lelkiismeretének szűziességét újra helyreállítsa az eredeti bűn előtti állapotba és szükséges volna, hogy visszaállítsa az egyetértést az érzékek és a szellem között. Annak bizonysá­gára azután, hogy a szabadság valósággá vált, szükséges volna, hogy nemcsak néhányan, hanem az összes emberek mentesek volnának minden hibától és mindig törekednének erre az esz­ményre. Vándorállapotunkban a szabadság csak óhaj arra nézve, hogy önmagunkban megvalósítjuk a szent élet esz­méjét; törekvés a belső és külső ellenségektől való kivetkő­zésre, amelyek megakadályozzák egy emberben vagy egy nép­ben a szellemi egység megvalósulását, amelynek kedvéért ere­jének teljes hatékonyságával törekszik betölteni az Istentől reá bízott küldetést. A kereszténység adta a lelkeknek ezt az is­teni vágyakozást ; ennek az erőnek kovászát ő hozta el, amely kín és nagyság; ez biztosítja a győzelmet; sőt kevés részére, a legbátrabbak és szentek számára előlegezi azt e világban. A keresztény lelkiség különféle áramlatai csak különféle módoza­tok, amelyek az emberek különféle hajlamainak felelnek meg, hogy a lelkek csatát nyerhessenek és így Istennek szolgálhas­sanak. Istennek szolgálni pedig annyi, mint uralkodni. Mily eszközöket ajánl a szabadság megszerzésére a fe­rences lelkiség? Rögtön válaszolhatunk is : Szent Ferenc példá­ját, azután elméletet, jámborságot, gyakorlatot. Szent Ferenc és a szabadság. Szent Ferenc élete a szabadság magasztalása volt, abban a győzelmes erőlködésben, amellyel kiszabadította magát ide­álja akadályai közül. Az önmaga ellen vívott kegyetlen harc, hogy legyőzze ösztöneit és pedig annyira, hogy kedvesnek ta­lálja azt, amit előbb visszautasított és megfordítva ; az atyja el­leni küzdelem, a szegénység érdekében folytatott harca (az ő legnagyobb szabadítója) ; a szegénység védelme még a pápák­kal szemben is ; annak az erénynek megszerzése, amely a szabadságnak ellentmondani látszik és ez az a titok, akarom mondani engedelmesség, amelyet ő rendtársaival szemben egé­szen az alávetésig gyakorolt. Mindezek ennek a hódításnak ál-

Next

/
Thumbnails
Contents