P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

magát Jézus akaratában, az Atya iránti ama imádási és vezeklési küldetésben, a testvérek iránti megváltás művében és erre készteti őt ez a misszionárius küldetés, minden különleges cél és minden földi jón felül. De még ennél is többre ; aki az életnek ezt a felfogását elfogadja, arról elmondható, hogy nem a valamiképp mindig büszke érzékbe helyezi eszméjét, amelyet minden módon el akar érni, hanem az ilyen inkább elhatározott, hogy nemcsak arról mond le, amije van, hanem arról is, ami ő maga, arról is, amivé, emberileg szólva, szeretne lenni, hogy csak egyedül az isteni akaratot cselekedhesse, amelyet fokról fokra megismer. Az ilyen kedélyállapotban az élet minden megnyilatkozásban, mindenféle megjelenésben folytonos imává, folytonos felajánlássá lesz. Ezért akárhányan királyi palotában is élhetnek a ferences regula szerint, vagy gazdaságban is, ha életük Christocentrikus és Krisztushoz hasonló. Hogy valaki valóban ferences legyen, nem elégséges, hogy értékelni tudja természetfeletti módon a természetet és a szépséget, mint Isten művét, hanem szükséges, hogy levetve minden földi előítéletet önmagában és abban a világban is, amelyben él, valóra váltsa Krisztus királyságát. A ferences jámborságnak ez a mélyreható mozgatója közreműködik abban, hogy megvalósítsa ezt a belső szegénységet leszoktatva a lelket arról, hogy csak önmagára gondoljon, akár üdvözítéséért is és csak mindig önmagáért imádkozzék. Hatalmas szervezetnek lévén kicsiny tagja a ferences, többes számban imádkozik, amint Jézus tanította : Szereti a liturgikus imát, amelyben a maga hangját összeolvasztja az Egyház ezer és ezer hangjával : Követi Szent Ferencet, aki az erdők sűrűjében is, távol az emberektől, kik őt elszórakoztathatták volna, Isten dicséretére szólítja a fatücsköket és a madarakat, valamint a szenteket és angyalokat is ; az egész természeti teremtmény és az egész természetfölötti világ vele egyesül, hogy tanúsítsa a Teremtőnek vele, kicsi emberrel szemben gyakorolt jóságát. Az egész mennyország ott van, amikor Szent Ferenc imádkozik. Ha a láthatatlan szellemeknek ez a társasága nem is tetszik annak az önző embernek, aki a mindenség központjává önmagát teszi és aki olyan rátartós, hogy Istent is egyedül maga számára követeli, azonban tökéletesen hozzáillő ahhoz