P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

magát ettől a követéstől, amely különben önként következik az imából és az Isten iránti vágyódásból. Theocentrikus jámborság. Szent Bonaventura és Duns Skót fejlesztették ki e chris­tocentrikus jámborság tanát. Duns Skót, aki a megtestesülés indítóokát inkább Isteníiának megdicsőítésében helyezte, mint az emberek megváltásába és a Szentírás alapján azt állította, hogy Istenfia az Atya dicsőségéért lett kiválasztva az emberréle­vésre. Ádám esése következtében lealázta magát a fáradalom és a kereszthalál életére, mert a megtestesülés a megváltás, s ezzel megadta a ferences jámborság központi alapját és ahhoz fűzte a lelkeket, akitől omnia facta sunt (minden lett). A Meg­feszített iránti szeretet elviszi Skótot, mint már Szent János evangélistát és Szent Pált, Krisztus felmagasztalására, mint a mindenség központjához és királyához. Ez a csodálatraméltó felfogás adja meg közvetlenül az életnek ferences vonását, mert tekintetbe veszi a természetet: a történelmet, az emberi dolgokat olyan fényben látja, amelyeknek a rendeltetésük, hogy bár terményekről és viszontagságokról van szó, működje­nek közre az egyetlen Közbenjáró diadalában és minden em­bert az ő királyságának munkásává vagy katonájává, akár ön­kéntessé, akár besorozottá avat. Ennek az az oka, mert a min­denség azért teremtetett, mondja Raymundus Lullus, hogy ke­reszténnyé legyen, nem másért. Szent János és Pál gondolata, amelyet Skót újra feldolgozott, Krisztusban létesülő föltétlen theocentrizmusra következtet, aki isteni, szükségszerű Közvetítő az ember és Isten között. Ez az a teológiai kőszikla, amelyre a ferencesség fölállí­totta az élet sajátos felfogását. Aki behatol a mindenségnek ebbe a céljába és Szent Pál módjára egy isteni szervezet élő tagjaként tekinti magát és nem felejti, hogy az ember kegyelemben részesült, aki akarhat és cselekedhet a természetfeletti cél elnyeréseért és azt meg is nyerheti a nélkül, hogy a lázadás lehetőségétől is meg volna fosztva, az felfogja Szent Ferenc szegénységének, Istenre ha­gyatkozásának, határtalan apostolságának tervéi, az törekszik magát Krisztushoz hasonlóvá tenni, vagyis mint ő azonosítja

Next

/
Thumbnails
Contents