P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

és másik korszak leikeire vonzó látványt gyakorol a szépségnek ez a megértése, ez a nemeslelkű szegénység, ez az egyszerű vígság, amelyek mind a ferences lelkület kisugárzását és egységességét mutatják, amely egyben szigorú és anyai, elméleti és érzelmi, az összes emberi hajlamokról lemondó és azokat felmagasztaló, e lelkiség lényege elé helyezve, visszautasítja a legszigorúbb felfogást, mert nem fogja fel a természetfeletti sugalmazást és vakhitnek, bolondságnak hívja azt, ami pedig az élet ilyen fe\fogása lényegének kifejezése vagyis Isten szeretete. így tehát ennek a lelkiségnek megértésére két eszköz szükséges : először abba a természetfeletti világnézetbe kell magunkat belehelyeznünk, amelyben Szent Ferenc élt; másodszor szükséges, hogy Szent Ferenc iratainak elmélkedésébe beleéljük magunkat, mert ha legnagyobb fiai, legyenek bár tudósok, rendszerezők és szőrszálhasogatók, egyik sem kö~ zelíthető meg mindenki számára evangéliumi módon, mint ö és egyúttal egyik sem annyira eredeti, hogy olyan tanoknak csíráit adja számunkra csodálatraméltó meglátással, amelyet talán maga sem tételezett fel és amely másokra annyira fejlesztő hatással lesz. Az Úr Krisztushoz való hasonlóság. Szent Ferenc a Miatyánkhoz fűzött igen rövid magyarázatában minden vershez a maga újszerű és jelentőséggel teljes értelmezését adja. Két helye különösen nevezetes. Az első ezekre a szavakra vonatkozik: „Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen a földön is", hogy, mint mindjárt kifejti, „téged szeressünk teljes szívünkből, mindig rólad gondolkodva, teljes lelkünkből mindig te utánad vág\ ódva, elménkből, hogy minden szándékunkat hozzád irányozzuk és mindenben a te tiszteletedet keressük és minden erőnkből, hogy minden képességünket, lelkünk és testünk minden érzékét szeretetednek szolgálatára és ne egyébre fordítsuk ; s felebarátainkat úgy szeressük, mint önmagunkat, mindenkit erőnkhöz képest a te szeretetedre gyullasszunk, mások javainak, mint a magunkénak örvendezzünk, a szerencsétlenségben pedig részvéttel legyünk és senkinek sérelmet ne okozzunk". Az a kifejezés „legyen meg a te akaratod", általában a törvénynek és