P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)
HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk
vétkektől távoltartson, de mégis ez is nemkevésbbé hozzájárul ahhoz, mint az esztetikai és közönségesen gazdasági szempontokat figyelembe vivő lelkiismeret, hogy félreismerje vagy értéktelenítse a bűnt, mint az Isten megbántását és a lélek kárhozatát. A bűnt természetes szemszögből fontolva meg, mint emberi tényt, megfosztja a tévedést alapjától és elsősorban Isten megbántásának jellegétől. Vétkezik és talán elpirul, de nem fél vétkezni ; vétkezik, de a bűnt úgy veszi, mint az emberiség kiegészítő, ha nem éppen szükséges részét. Sőt néhány bűn úgy tűnik fel, mint amelyhez a természetnek joga van. Néhány erény, mint például a tisztaság, alázatosság, a szelídség, sok ember szemében ma igazságtalan csonkításoknak és lemondásoknak látszik. Az eredeti bűnről szóló tant mesének tartva, az emberi nyomorúságot elrejtik vagy jobban mondva eltagadják, az akarat létesítő ereje alatt. Gyermekes meseszámba veszik a mennyországot és a poklot, a boldogságot vagy inkább az élet örömét, azt állítják, hogy a múló valóságban van meg az és ezt hangoztatják, habár ezzel önmagukat hazudtolják meg. Az akarat és gyönyör a közönséges emberek számára, az akarat és az állam java vagy még általánosabban : egy bizonyos meghatározott politikai eszme szerint meghatározott közjó a felsőbb emberek számára; mindenki számára pedig: az akarat és gyönyör, a haza és az emberiség (amelyben a szellem személytelenül jövővé alakul) képviselik a modern lelkiismeret alfáját és ómegáját. Amikor az embernek akkora akaratereje van, hogy föltett célját eléri és önmaga meghosszabbítja céljának határát oly módon, hogy ívelése soha nem lassul meg és erőlködésével minden nap magasabb célt tűz ki maga elé, ami jogcímet ad neki az életre, akkor ez az ember eléri a hősiességet. A hősiesség példája pedig, amióta az emberiség Plutarchos hőseit a szentek helyébe ültette, nem Krisztus követője, nem egyszerűen hős, hanem olyan ember, akit az akarat hatalma vetett fel. Ha a fájdalom, félretéve az alázatosságot, nem vezet e) a hithez, akkor még hátra van Isten nagy küldötte : a halál De ki gondol komolyan a halálra, a munka szédületes forgatagában? Valamikor megvolt az ideje annak, hogy magába