P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)
MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül
Szent Lénárdnak lelki munkái, különösen a legjelentősebbek : Direttorio per la confessione generale, Discorso mistico morale, 1) vallásosságuk miatt a korabeli szentekre is átragyogtak. így pl. Keresztes Szent Pálra, aki hallva a nagy misszionáriust, meggyónt előtte, mint „széndarab a nappal szemben", Liguori Szent Alfonzra, az erkölcstani teologia legnagyobb tudósára és a XVIII. század legnagyobb vallási alakjára, aki őt megbámulta, módszerét, használta, megválasztva a helyes útat a jansenizmus és a quietizmus között. Szent Alfonz idézi őt a Teologia moralisban és a Praxis confessorisban és osztja Szent Lénárd nézetét a bűnök számát illetőleg, amelyet Isten eltűr minden emberben, amiből következik, hogy mivel ez a szám nem ismeretes, mindannyiunknak félnie kell, nehogy régi bűneit ujakkal tetézze, átlépve a mértéket és elhagyatva Istentől, örökre elvesszen. A szentek. A ferences lelkület a XVIII. században jobban virágzik a szentekben mint a könyvekben. Többen vannak, mint sem kétkedő koruk feltételezni engedné, és alázatosak mint Viterboi B. Krispin, vagy híresek mint Porto Mauriziói Szent Lénárd. Ahol csak élnek, vagy ahol átmennek, szétárasztják az .életnek azt a természetfeletti érzékét, amelyet a század „lángelméi" kioltanak. A szentek láncolata B. Bonaventura zárdáiban (ritiri) soha meg nem szakadt. B. Cori Tamás, aki alacsony rangból származott, de nagy volt a szigorúságban és a szeretetben, mialatt az evangéliumot hirdeti a rómait tanyák rablóinak Civitella remeteségében, rettenthetetlen jellemű generációt nevel, akik misszióba menve, sokan vértanú halált halinak : Az ő tanítványa és barátja Cortei Szent Teofil az ő folytatója a szegénység lovagjának vitézségében és őt még felülmúlja, amidőn a generális rendeletére elhagyja Sabina csendjét és kevéssel Szent Lénárd előtt elmegy a zavargó Korzikába, ott remetezárdát (ritiro) alapított, amit pedig kezdetben senki sem fogadott kedvesen, sem a helybeli szerzetesek, sem a nép, amely félrevezetve kiabálta: „Nem akarjuk a remetéket, hanem csak a 1) Kalauz az általános gyónásra ; Erkölcsi misztikus beszélgetés,
