P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

A ferences ráhatást élénken érezte néhány felújított testvérület is, amelyek gyakran testületi teljesítményre és megfontolásraméltó társadalmi szerepre vállalkoztak. Megérezték ezt az olyan fontos intézmények is, mint amilyen az Oltáriszentség egyesülete, amelyet Ventaduor hercege P. d'Angoumois Fülöp hatására alapított, amelynek tagjai világi, de Isten szolgálatában buzgólkodó emberek voltak és ez egyesület sokban közreműködött a XVII. századbeli Franciaországnak vallásos megújításában. A Megfeszített szeretete, Szent Ferencnek ez a kedves ájtatossága, a Szent Sebhelyekről nevezett kongregációkban él, míg a régi krisztocentrikus ferences hagyomány új fejlődést mutat a Szent Szív tiszteletében. Ezt az ájtatosságoí már előre megérezte Pádovai Szent Antal és Szent Bonaventura s most e századbán két nagy szent, Eudes Szent János és Szent Margit Mária tartja és terjeszti. Eudes Szent János a csodálatraméltó szív országa érdekében írt lángoló soraiban Sienai Szent Bernardin egyik szakaszát magyarázza, amely Jézus Szívéről, mint a szeretet tűzhelyéről szól. Szent Margit Mária pedig, aki a Megváltó jelenésének feltárásával megerősíti és elmélyíti a Szeretetről szóló tant, amelyet annyi belsőséggel élt át az Assisi Szeiáf, hogy Szent Margit Máriának maga az Úr beszél róla, mint Szent Szívének legszerelmessbbjérol. így tehát az értelmi rend ellenségei, vagyis az eretnekségek ellen, amelyek a XVII. században a világ, az ördög és a test régi elpusztíthatatlan háromságát támogatták, a ferencesek úgy küzdenek, hogy visszatérnek a XIII. század gondolatába, amint egy századdal előbb a rinascimento érzékiségével szemben visszatértek az eredeti szigorúság és egyszerűség szelleméhez. Szent Bonaventurát és Duns Skótot újra megemésztik és kézikönyvekbe leegyszerűsítik, hogy a kor kérdéseire megfelelhessenek. Szent Bonaventura az ő bizalmas és égő jámborságával, amely ugyan vezérkönyvbe, kalauzba (Itinerario) foglaltan az igen merészek előtt vaskalaposnak látszott, segítségül van minden a jansenisták rendszerbe foglalt szigorúsága, mind pedig a quietisták könnyű miszticizmusa elleni küzdelemben. Duns Skót pedig krisztocentrikus felfogásával és az akaratra való hivatkozásával elvonja a lelkiismereteket a