P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

protestáníizmus álbuzgó egyedeiviségétől, valamint attól a fatalista alapvonástól, amely szintén a jansenizmus stoikus megadásában rejlik, amint a quietisták ráhagyatkozásában is. Szent Bonaventura és Duns Skót azt az akarat és kegyelem közti jellemet és buzgóságot neveli újra, amely miközben eltávolítja az elvetettség lidércnyomását, egyúttal a felelősség és hittelszárnyalás érzékét is neveli. Wadding Lukács és a ferences kultúra. A ferences XVII. század jellegzetessége belső kultúrális ébredést jelent, amelynek egy és más okból Wadding Lukács a központja. A rend életbevágó kérdéseiben ő a vezér. Ilyen kérdések a Szeplőtelenség védelme, Szent Ferenc iratainak kiadása, a skotista megújhodás, a rend vallási és irodalmi történetírásai, a rendi iskolák új berendezkedése és olyan tipikus kolostornak megalapítása, mint amilyen a római Szent Izidoré volt. Wadding tevékenységének, valamint egész egyéniségének ugyanegy központja van, ez pedig a ferences eszmény szeretete. Már gyermekkorában egy úri család kényelme közepette megkapta őt ez a sajátságos életfelfogás, majd mint ifjút elvitte Lisszabonban lévő jezsuita kollégiumba, hogy az oportoi rekollektusok szigorú kolostorába bezárja, később pedig, hogy Coimbrában egyetemetvégző társai között ellenállással fegyverezze föl. Barátai ugyanis levelekkel zaklatták, mert szerintük elveszett ember az olyan tehetség, mint ő a tudatlanok rendjében, amelyet tudatlan alapított és amely el van zárva mindattól, amit ma a kultúra értékének mondanak. Az ír, fiatal szerzetest, aki születésére, neveltetésére és a század szelleme szerint becsületére annyira érzékeny volt, ezek a levelek megsebesítették, a történetíró lelkületével vágott visssza. Tanulmányozta Szent Ferenc életét, a Szent eladdig elhanyagolt iratait tartalmazó okmányokkal foglalkozott és amire fiúi szeretete késztette, abban megerősítést is nyert. Wadding szerette a tudományt, de még jobban a ferences életmódot. És ha valami őt jobban ösztökélte a tudományosságra, a tudatlanságnak az a vádja volt, amelyet rendje ellen emeltek abban a században, amelyben a hit csatáit legnagyobb-