P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)
MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül
beszédet, de emellett bátor apostol is, aki felfedi Németország sebeit nem riadva vissza még a vezér megkorholásától sem. 1) A ferencesség és a quietizmus. A protestántizmus széles frontot alkotott és azért mindenféle kaliberű fegyver használatát megkívánta. Különösen szükség volt a példaadás és hithirdetés fegyverére. Két más ellenség, a quietizmus és a janzenizmus, amelyek a kifinomult szellemek terére korlátozták magukat, a teológiának, a vitatkozásnak, a lelkiismeret irányításának finomabb fegyvereit vetette elő. Janzenizmus és quietizmus egyenlőképpen távol állanak a félelemnek és az édességnek attól a boldog mérsékletétől, amellyel a ferencességben találkozunk. Az egyik nem tudta ezt elérni a szeretet hiánya miatt, a másik a túlzás miatt, ha ugyan túlzásnak nevezhető Molinos (a quietizmus alapítója) és követőinek érzelgős és álszenteskedő viselkedése. Mindenesetre a quietizmusban rejlett egy veszély : a tiszta szeretet és a föltétlen önelhagyás elmélete, amely rokonnak látszik a szeráfi miszticizmussal. Egyesek azt mondják, hogy megtaláljuk ezt a törekvést P. Canfield Benedek műveiben. P. Canfield Benedek Essex grófság puritánéletű nemese volt. Huszonhároméves korában megtért és huszonötéves korában kapucinus lett. Itáliában tanult teológiát, azután apostolként tért vissza Angolországba, majd mint apostol fogságba esett és 1610-ben szent megadással halt meg. A kámzsa alatt is nemes ember volt. Misztikus párbeszédében, az II cavaliere cristianoban vallásos jelképpel látta el a fegyverzetet, a lovat, a lovagi játékot, a tornát, a lovagi csatározást s mindezt a jó megszerzéséért fáradozó lélek harcára vonatkoztatta. Ezt a munkát nem lehet biztosan quietizmussal vádolni, a másikról ellenben, amelyet 1609-ben adott ki, nem lehet ugyanezt elmondanunk. Ennek címe . Rale of perfection, vagyis a tökéletesség regulája. Lényegében az egész lelkiélet rövid és világos kifejtését tartalmazza, visszavezetve az egyetlen pontra, Isten akaratára. Címe megmondja tartalmát is, amely szerint a tökéletesség egy dologban áll, Isten akaratának teljesítésében. A mű három részre oszlik. *) Schiller : Wallensteins Lager, VIII. jelenet.