P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

beszédet, de emellett bátor apostol is, aki felfedi Németország sebeit nem riadva vissza még a vezér megkorholásától sem. 1) A ferencesség és a quietizmus. A protestántizmus széles frontot alkotott és azért minden­féle kaliberű fegyver használatát megkívánta. Különösen szük­ség volt a példaadás és hithirdetés fegyverére. Két más ellen­ség, a quietizmus és a janzenizmus, amelyek a kifinomult szellemek terére korlátozták magukat, a teológiának, a vitatko­zásnak, a lelkiismeret irányításának finomabb fegyvereit vetette elő. Janzenizmus és quietizmus egyenlőképpen távol állanak a félelemnek és az édességnek attól a boldog mérsékletétől, amellyel a ferencességben találkozunk. Az egyik nem tudta ezt elérni a szeretet hiánya miatt, a másik a túlzás miatt, ha ugyan túlzásnak nevezhető Molinos (a quietizmus alapítója) és követőinek érzelgős és álszenteskedő viselkedése. Mindenesetre a quietizmusban rejlett egy veszély : a tiszta szeretet és a föl­tétlen önelhagyás elmélete, amely rokonnak látszik a szeráfi miszticizmussal. Egyesek azt mondják, hogy megtaláljuk ezt a törekvést P. Canfield Benedek műveiben. P. Canfield Benedek Essex grófság puritánéletű nemese volt. Huszonhároméves ko­rában megtért és huszonötéves korában kapucinus lett. Itáliá­ban tanult teológiát, azután apostolként tért vissza Angolor­szágba, majd mint apostol fogságba esett és 1610-ben szent megadással halt meg. A kámzsa alatt is nemes ember volt. Misztikus párbeszédében, az II cavaliere cristiano­ban vallásos jelképpel látta el a fegyverzetet, a lovat, a lovagi játékot, a tornát, a lovagi csatározást s mindezt a jó megszerzéséért fára­dozó lélek harcára vonatkoztatta. Ezt a munkát nem lehet biztosan quietizmussal vádolni, a másikról ellenben, amelyet 1609-ben adott ki, nem lehet ugyanezt elmondanunk. Ennek címe . Rale of perfection, vagyis a tökéletesség regulája. Lénye­gében az egész lelkiélet rövid és világos kifejtését tartalmazza, visszavezetve az egyetlen pontra, Isten akaratára. Címe meg­mondja tartalmát is, amely szerint a tökéletesség egy dologban áll, Isten akaratának teljesítésében. A mű három részre oszlik. *) Schiller : Wallensteins Lager, VIII. jelenet.

Next

/
Thumbnails
Contents