P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)
MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül
az összes irodalmi kézikönyvek idéznek, mint a barokk szónok mintáját. Az egyik azonban, az Egyház iránt nem éppen kegyeletes szerző, ezt az észrevételt jegyzi meg : „azoknak a beszédeknek ízetlenségeiből nem következtethetünk a szónokok és a jelenlevők hitének lanyhaságára . . . nekünk más szellemi, esztetikai szokásaink vannak, mások előítéleteink és más a képzettségünk". A ferencesek, mint mindig, most is különösen szeretik Jézus életét és az erkölcsi tartalmat. A legtöbben megindítanak egészen a szenvedésig, mint az a kapucinus a genovai dómban, akit Achillini dicsér s aki hirdeti „a megfeszített Jézust, olyan erővel és szánalommal, felélénkít annyi hévvel és oly erővel, hogy a hallgatóságot minden délelőtt a haláltusa pillanataihoz vezeti el", vagy amint Leonessai Szent József, aki hősiesen túlélte, hogy a török balkezét és jobblábát átszegezte s aki még más húsz évet tölt az evangélium hirdetésében, az umbriai tanyákon, míg csak meg nem öli a második vértanúság, t. i. rákbetegsége, amelyben pedig korának kegyetlen sebészetével kétszer is operálták. Bátran megmondják az igazságot, akár mint vatikáni szónokok (del Sacro Palazzo) beszéljenek a pápa és a bíborosok előtt, ahogy Narni Jeromos atya tett, akár amint a fejedelmek hibáit keserű szemrehányásokkal illetik, kitéve magukat még üldöztetésnek is, amint az történt Modenában, Pármában és Ferrarában. akár midőn leálcázzák az eretnekséget életük kockáztatásával, amint a protestáns és a velük szomszédos vidékeken tették, akár ha a tömeget megindítják és a kereszt elé kényszerítik, vagy apokaliptikus látomásokkal megrázzák. Csak egyet említsünk a sok közül. P. Camus Honoratus, ez az óriási, tüzes és mennydörgő ember, kinek sikerült a missziókba kolostori csendet becsempészni, a szószéken egy koponyával jelent meg, amelynek a tárgy szerint majd orvosi parókát adott, majd bírói süveget, majd sisakot vagy koronát. Hangja megszaggatta a füleket, de összetörte a szíveket is. Bourdaloue is azért mondja XIV. Lajosnak : „Aux sermons du Père Honoré on restitue les bourses qu'on a coupées aux miens". 1) *) P. Honorál beszédeire megtöltik az erszényeket, amelyeket az enyémre felvágnak.
