P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

A különféle eretnekrefornn elleni igehirdetés ebben a században is megkövetelte a maga vértanúit. A kapucinusok Szent Sigmaringeni Fidéllel nyerték el a vérkeresztséget. Szülőföldje polgármesterének a fia, a freiburgi (Breisgau) egyetem államés egyházjogának doktora, olvasott és külföldi utazásai miatt isztelt ember volt ; az ügyvédséget kezdte gyakorolni, azonban a törvényszékek, illetve az emberi igazságszolgáltatás igazságtalanságai utálattal töltötték el. Harmincnégyéves korában felvette a szent rendeket és belépett a freiburgi kapucinusok közé, ahol olyan buzgóságban töltötte a noviciátust, hogy annak emléke a lelkigyakorlatoknak maga számára írt könyvében maradt fenn és amely ma annál többet ér, mivel mindama élénk és bátor művecskéi, melyekkel a zwingliánusokat és a kálvinistákat támadta, névtelenül láttak napvilágot és többé nem is találhatók. A feldkirchi (Vorarlberg) kolostor guárdiánja volt, amidőn 1621-ben azzal bízták meg, hogy Grigioni (Graubünden) kantonban tartson missziókat, amely kanton majdnem teljes egészében kálvinista volt. Fidél atya, aki rendbelépésétől fogva csak kettőt kért Istentől : hogy soha halálos bűnbe ne essék és hogy meghalhasson a hitért, nagy reményt táplált magában, hogy második kívánságát elérheti eme parancs révén és azért boldogan utazott el minden kincsével, amely egy feszületből, a regulából, breviáriumából, a bibliából állott. Mayenfeldben prédikált Adventben, konferenciákat tartott a hatóság és előkelőbbek számára Zizersben és pedig mindannyiszor megtérésekben oly sikeresen, hogy a felizgatott kálvinisták politikai rágalnnat szórtak reá, mintha t. i. P. Fidél Ausztriának kéme lett volna, hogy a népességet a császárság részére meghódítsa. Ö értesült erről és már is örvendezett, mivel remélte, hogy közel van a vértanusághoz. El is nyerte azt 1622-ben Sevisben. A templomban prédikált, amidőn eretnek zavargók őt félbeszakították. Egy kálvinista ajánlkozott, hogy megmenti őt. Visszautasította ; élete Isten kezében volt. Kínt a tömeg már várta és azt ordítozta: Halált a kapucinusokra! A kálvinista pásztorok azt ajánlották neki, hogy tagadja meg hitét, ha életét meg akarja menteni. Azzal felelt: „Azért jöttem, hogy az eretnekséget kiirtsam, nemhogy elfogadjam". Az ellenség rárohant bunkókkal, fegyverrel és kopjákkal és őt agyonszurdalták, mialatt érettük bocsánatért esdekelt Istenhez.