P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

hatalmaskodó és indulatos szellemére, arra az elbizakodottságára, hogy neki egymagában is sikerül minden, annyira, hogy közzéteszi Szent Ambrus kritikus kiadását és kiadja a Biblia megfellebezhetetlen új szövegét ; aki továbbá meggondolja, hogy kortársai a rettenetes címet adták neki, kérdezi : ugyan micsoda franciskánus vonás van V. Sziksztusban ? „A legfontosabb vonások egyike, amelyek díszítették a hármas koronát — mondja ezt a pápát védő Pastor — az a szilárd és tökéletes, minden vállalkozásában lángelméjű és nagy jellemű, rendkívüli egyénisége", amely ferences sajátosság. Kezdjük az ő jámborságával. Annyi római templom felett, V. Sziksztus különösen kiemeli a Mária Isten-anyaságának szentelt és a (betlehemi) jászolyt őrző Santa Maria Maggiore-t. Szívének szentje Szent Ferenc és kedvenc írója Szent Bonaventura. 0 az, aki az egyházdoktor méltóságára emelt Szent Bonaventurát és a XII Apostolról nevezett kolostor mellett kollégiumot létesít műveinek tanulmányozására, amelynek teljes kiadását megkezdi. Fejedelmi paloták közepette szegényesen él és udvarának belső életében a szegénységet teszi szabályul. Ő, aki fürge és türelmetlen volt mindenben, az ünnepélyes funkciókban igen lassú, még a poros és napos augusztusi körmenetekben is. Habár mint kertésznek a fia, mint szerzetes és bíboros nem törődött a politikával, V. Sziksztus, amint Szent Ferenc is a pápaság küldetéséről fenkölten gondolkodik, felfogása a fejedelmi hatalomról éppen olyan, mint Szent Bernardiné és amikor a triregnumot (hármas korona) elfoglalja, a reáruházott tekintélyben elfelejti önmagát, mint szegény szerzetest és Rómából a világ fontos központját, a pápai államból pedig mintaállamot akar létesíteni ; ezért gyakorolja a kérlelhetetlen igazságosságot a minden országból Róma felé özönlők biztonságának megóvásáért ; tart aranyat, flottát, fegyelmet, munkát szépséget. Az olyan fejedelmek között, mint II. Fülöp (spanyol), aki az Egyház védőjeként viselkedik és a pápánál is többet akar tudni ; mint III. Henrik (francia), aki a liga és a hugenották közt ingadozik; mint Angolországi Erzsébet, aki ravaszul az ősi hit felé hajlik, de csak azért, hogy megnyerje a katolikusok rokonszenvét ; mint a német, lengyel, olasz fejedelmek, „akik