P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

csak arra figyelnek, hogy gőgjüket kielégíthessék" és még ennél is rosszabb az, hogy (az ő szavai) „szívesen elvesztenék egyik szemüket, ha a másiknak mind a két szemét ki tudnák vájni". V. Sziksztus csak egyetlenegy utat jár: minden országban a vallás védelmét és terjesztését sürgeti, tehát hogy a hugenották túlsúlyba ne jussanak Franciaországban, hogy Franciaország nagy katolikus hatalommá legyen, amely megfékezze a spanyol cezaro-papizmust, hogy Spanyolország közbenjárjon, ugyan ne nagyon, Francia és Angolország katolikusainak megsegítésében és hogy az összes keresztény államok kedvező alkalommal fegyverrel forduljanak a török ellen. Es ebben politikája minden bizonytalanságot nélkülöz. A látszólagos ingadozások alá vannak rendelve a végcélnak. Annyi sok róka között, amelyeknek mindegyike a maga részére akarta "őt vonni, V. Sziksztus, aki nem tűrte a hízelgéseket és tanácsokat, becsületességének oroszlánerejével védekezik. Ferences vonása az ösztökélő őszinteség és a cél felé való egyenes törtetés, túltéve magát az illendőségek segédeszközein. A velencei követekhez intézett beszédei kristálytiszták és metsző élesek ; válaszai a spanyolok és franciák kifogásainak kiküszöbölésére, Rivotorto sancta rusticitásának (szent nyerseség) jellegét viselik magán. Ferencessége domborodik ki abból, hogy megérti és jót akar még ellenségeinek is. Az a pápa ő, aki elfelejti, hogy még mint inkvizítor, mennyi udvariatlanságban részesült Velence részérőL valamint a „fenséges velencei köztársaság" önkényes viselkedését egyházi kérdésekben elszenvedi, barátságosan tárgyal annak követeivel, mert tudja, hogy mit jelent a törökkel és Spanyolországgal szemben ; az a pápa ő, aki könnyűvé teszi az utat IV. Henrikhez (kálvinista, francia trónkövetelő, később katolikussá lesz) és ő mondja Angolországi Erzsébetről: „Bizonyos, hogy nagy királynő, csak azt szeretnénk, ha katolikus volna, mert kedvelt lenne előttünk" ; az a pápa ő, aki nem bízik a legkatolikusabb Spanyolországban és a legkeresztényibb (francia) ligában, mert nem a nevekre gondol, hanem az emberekre; ferences észjárása megmutatkozik a nagy államférfiúi messzelátásban. Ferences jellege látszik meg gyors meglátásában, amelyet hamarosan cselekedetté önt: innét van, hngy annyit tud tenni