P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

1575-ben Borromei Szent Károly, ez a ferences harmadikrendi és a Kisebb Testvérek bíboros védnöke, a kapucinusokat a protestánsoktól eltérített Valtellinába küldi, 1594-ben pedig Szalézi Szent Ferenc Chablaisba hívja meg őket, ahova a kálvinisták hatoltak be. Ők elmennek és a vidéket modern missziós módszerrel meghódítják, egymásután tíz-tizenöt napon keresztül prédikálnak, vitatkoznak, szembenéznek a legkeményebb ellenféllel és a legellenségesebb szószékekkel is. így tették ezt talán kevesebb gúnnyal, mint szeráfi Wild János, de a legjobb sikerrel. P. Fournier Kerubin, Szalézi Szent Ferenc gyóntatója, elhallgattatta Genf kálvinista teológusait és megfélemlítette Béza Teodort. Amikor meghalt, a nagy püspök megsiratta. Hitszónokok. Itáliában a ferences hitszónoklat „az őseredeti buzdításból" indul ki, amely a leghatásosabban mutatkozik Cantalicei Szent Félixnél és halad egészen P. Panigarola obszerváns vi rágzó ékesszólásáig. Mi modern emberek már a XVII. századot észleljük ebben az emberben, akit itáliai Demosthenesnek és Aranyszájú Szent Jánosnak hívtak. Az ő szónoki előadása azonban még apostoli jellegű és korához mért volt, mert V. Szent Pius megkönnyítette számára a szent tudományok és a keleti nyelv tanulmányozását, egy másik szent, Borromei Károly pedig állandó hallgatója volt és haláltusájában is, egészen haláláig maga mellett akarta látni ; XIII. Gergely sem hiányzott szentbeszédeiről, V. Sziksztus pedig Asti püspökévé nevezte ki. Virágos körmondatai még a nyilvános vitatkozások és tárgyalások eszközével is sok tévelygőt megtérített az Alpok völgyében. Panigarola stílusa olyan, mint a latin nemzetek tudományos szónokaié, akik hűségesek maradtak Rómához, Itáliához és Spanyolországhoz. Ilyen a két ismeretes konventuális, Ferrarai Vicedomini Ferenc és Piacenzai Musso Kornél bitontoi püspök; az obszerváns Castro Alfonz, V. Károly gyóntatója és II. Fülöp bizalmasa. Kortársai között nagyon híres Medina Sidoniai Lobo Alfonz, előbb sarutlan ferences, azután kapucinus, aki Itáliában is sokat prédikált és akit megcsodált Borromeo Fe-