P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

még drámai eszközökhöz is folyamodnak, amelyek a középkori vallásos színjátékokra emlékeztetnek, néha pedig a szótehetséget kevésbé dicséretes versenyzésre használják, hogy így indítsák meg a hallgatóságot. Ezek az eszközök éppen nem tetszettek Sienai Szent Bemardinnak, és ezeket valójában csak az utolsó XV. századbeli szónokok használják, mint pl. Leccei Róbert. Végre néhány ferences, akik jártasak voltak a szent és világi tudományokban, a század kulturális követelményeit látva, a szónokok számára forrás- és kézikönyveket szerkesztettek. Leghíresebb és címében is legtalányszerűbb Werdeni János Dormi securi (sic !) munkája, amelynek teljes címe : Sermones dominicales cum expositionibus euangeliorum per annum satis notabiles et utiles omnibus sacerdotibus pastoribus et capellanis, qui dormi securi vei dormi sine cura sunt nuncupati, eo quod absque magno studio faciliter possunt incorporari et populo praedicari. Valóban ! egy cím sem tudna többet ígérni az érdekelteknek. Mesés sikere volt, nem is száz év alatt nyolcvankilenc kiadást ért el. — Ez bizonyítja, hogy azok a művek aratnak nagy sikereket, amelyek támogatják a tudatlanságot, a lustaságot és az olvasók egyéb gyengeségeit. Teológiai eszme. A Ferences gondolat a mozgalmas XV. században is a Szeplőtelen Fogantatás védelmében mutatkozik meg. Ezt a tant már a bázeli zsinat is kimondotta, utána pedig az egész századon keresztül a makulistákkal szemben volt a küzdelem tárgya. Legtekintélyesebb lovagja Albissolai della Rovere Ferenc; a humanizmusnak is egyik legkifejezőbb alakja volt, aki később IV. Sziksztus néven pápa lett. Ez a teológus és bölcselő ferences Szent Ágostonnak és Duns Skótnak nagy bámulója. Számosan hallgatták Padovában,Bolognában, Paviában, Sienában és Perugiában úgyannyira, hogy Argyropulos mondásaként: nem volt Itáliában tudós, aki ne hallgatta volna della Rovere Ferencet; Bisticci Vespazián szerint pedig „bámulatos skotista volt". Ez a nagy férfi a pápaságba is elvitte Mária kiváltsága iránti nemes szenvedélyét. 1472-ben kiadta De conceptione B. Virginis contra errorem cuiusdam Carmelitae Bononiensis c.