P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

pápai engedélyek felhasználásával — nem engedelmeskednek másnak, mint önmaguknak. Ez Délitáliában Tráni Péter, Velence területén Trevisoi Bálint, Lombardiában Capriolo vezérletével és ennek követőivel, a Capriolantikkal történt. Ezek az elvált ágak azonban hamarosan elhalnak, ellenben hosszabb életűekké válnak azok a kisebb kongregációk, amelyek az obszervanciában gyökereztek, mint az umbriai Clarénusok, a francia Coléttinusok és az északitáliai Amadeiták. A század végefelé a Sierra Moréna hegyei között Boldog Puebla János, azelőtt spanyol grand, megalapítja az Angyalokról nevezett Miasszonyunk kolostorát, amely a sarutlan ferencesek első csíráját képezi. Ez az ág néhány év múlva Boldog Puebla János egyik tanítványa, Boldog Guadalupei János révén Portugáliában is elterjed, megerősödik Boldog Pradoi János vértanuságával, majd pedig új nevet vesz fel és az elkerülhetetlen viszályokon túl, az obszervancia előmozdítói, különösen Szent Bernardin arra törekszenek, hogy megtartsák a békítő szellemet s így minden ferences erőt az apostolságra fordíthassanak. A megegyezés különben a század bajainak leküzdésére is szükséges. A ferences lelkület és a humanizmus. Amint a történelem minden fordulatánál, úgy ennél is, amelyet humanizmusnak nevezünk, a ferences lelkület azt a határozott arcvonást mutatja, amely ősi állástfoglalásából származik. A humanisták a plátói hagyományt elevenítik fel és az akaratelviség felé törekszenek és magasztalják az emberi erőt (virtus). Azért, mint az egyik előharcosuk, Coluccio Salutati teszi, az akaratelviség megőrzése végett hivatkoznak a ferences gondolkodók tekintélyére. Arra az elsőségre támaszkodnak, amelyet a franciskánusok tanítanak. Képesek védeni a klaszszikus tudományokat a moralisták (erkölcstanítók) ellen, akik félnek tőlük és kárhoztatják őket. A ferences elméletek a szeretetről, az akaratról, a szépségről a skolasztika egyéb áramlatainál kimerítőbben felelnek meg a humanista törekvéseknek, de ezzel még nem az egész humanizmust pártolják a ferencesek. Azzal az együttérzéssel tekintenek reá, mint amellyel a