P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

csőin keresztül, ahhoz a „Szeretethez, aki mozgatja a napot és a többi csillagot". Petrarca egyáltalán nem, vagy legfeljebb csak rövid időre ért el a dantei hódításig. Nem rendezte el végérvényesen érzelmeit a tüzes-égnek abban a felsőbb derűjében, a földi jó és egy eszme között vergődő életében, amelyben az elsőt nem sikerült neki elutasítani, a másodikat elérnie, kevésbbé volt ferences, mint Dante. Más úton azonban megközelítette Szent Ferencet. Költői természet lévén, amely képtelen belehelyezkedni kora száraz bölcseletébe, Szent Ágostonhoz folyamodik és az akkori gondolkozásmóddal ellentétes tisztán ágostoni állásfoglalásával, a természet és szépség szeretetével — amely szeretetet azonben a természet és a szépség nem elégített ki — majd legfőképp szelleme előtt mindig jelenvaló Megváltás titka révén — amely Krisztus királyságának lelkiismeretben és történelemben élő megérzését adja neki - nem egy ferences vonás volt meg benne. Talán ezért festette őt Benozzo Gozzoli Dante és Giotto mellé ama húsz jeles személyiség között, amelyek a montefalcoi Szent Ferenc templom szentélyében freskó alakjában szegélyezik a szeráfi történelmet. Bartolo és Baldo. A XIV. század két legnagyobb itáliai jogászánál, Sassoferratoi Bartolonál és Ubaldi Baldonál a ferencességnek a tökéletes jámborság eszméje felé.való vonzódását jelenti, amely úgy látszott, hogy hozzájuk csak a halálban érkezett el. Bartolo a ferences, Assisi-beli Péternek tanítványa, a ferences kolostorok barátja és jótevője volt (annyira, hogy az egyik kolostorban a testvérek jelenlétében fogalmazta meg végrendeletét). írt egy kis munkát is Liber Minoritarum decisionum címen, hogy kimutassa a ferences rendházak és szerzetesek örökösödési képességét, Ezzel ő volt az első, aki a szegénység vitatott kérdéseit a római jog gránitsziklájára helyezte és azt mérsékelt guelf módjára magyarázta meg (mondja Baldo). Ő hajlandó a világiak véleményeinek kedvezni és törvényszerint igazolni, hogy a regula betűje és szelleme közötti egyezségek a történelmileg talán szükséges eltérések miatt a szegénység teljes eszméjétől felmentenek.