Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

A magyar ferences provincia kialakulása

,134 ték őket anélkül azonban, hogy csak egy szót is szóltak volna hozzájuk. A szegény testvérek nem tudták mire vélni a dolgot. Utoljára az a gondolatuk támadt, hogy támadóik bizonyára szegényes öltözékökre vetettek szemet. Azon nyomban lehúzták tehát csuhájukat, s alázatosan átadták nekik. De a marcona támadók nem érték be ennyivel: felsőruhájuk után alsóruhájuktól is megfosztották és azon mezítelenül visszaűzték őket. A jámbor testvérek kénytelenek voltak tehát mezítelenül visszapironkodni a városba és irgalmas szívű emberektől új ruhát koldulni maguknak. Mihelyt felruházkodtak, megint neki vágtak a veszedelmes útnak, de megint rajtavesztettek. Kitartásukra jellemző, hogy az egyik testvér nem kevesebbszer, mint tizenötször veszítette el ily módon ruháit. De a sok szégyenkezés és szenvedés végre megtörte makacs szívósságukat. Mikor látták, hogy így nem mennek semmire, feladták a további küzdelmet s dolgukvégzetlen visszatértek Umbriába.

1) Egy tapasztalattal gazdagabban tértek meg: látták, hogy Magyarországot a tenger felől nagyon nehéz megközelíteni. Egyszersmindenkorra elejtették tehát a délről való behatolás szándékát. De egyelőre nem próbálkoztak más irányból sem. A kiállott szenvedések emléke és a rend belső A testvérek szenvedéseinek rendkívül szemléltető rajzát adja Gianói Jordán testvér. Chronica fratris Jordani Ed. H. Boehmer. (Collection d' études et documents. VI. Paris, 1908. 6. sk. I. A Leg. 3 soc, csak röviden és általánosságban említi a dolgot. Acta SS. Oct. II. 739. 1. V. ö. Karácsonyi J. : Szent Ferenc rendjének története iMagyarországon 1711. I. k. Budapest, 1922. 7. s k. 1. Márki S. az Alföldre helyezi a groteszk jelenetet. Magyar középkor. Budapest, 1914. 179. 1. Ez azonban nem valószínű. Sokkal hihetőbb, hogy a testvérek már Horvátországból, illetve Szlavóniából kénytelenek voltakvisszafordulni.